Büntetőjogi határozatok tára. VIII. kötet (Budapest, 1928)

58 Anyagi jog. vádlott vád tárgyává tett cikkében nemcsak bírált, hanem a községi elöljárósági tag és helyettes községi bíró sértettről a többek között a következőket is állította: „Ezúttal is a községházán volt, azonban a láttamozási kérő nyugdíjasokat hidegen elutasította azzal a megokolással, nem ír alá, mert nem szavaztak R.—re". Ebben pedig a jogos bírálaton túlmenő az a tényállítás van, hogy a sértett mint a községi képviselőtestület tagja ezen minőségéből kifolyólag reá háruló kötelességét tudatosan, rosszindulatúig és pártosságból megszegte. Ha ez való lenne, — akkor a sértett ellen bűnvádi vagy fegyelmi eljárás lenne indítható. A vádlott azonban ezen állításának valóságát nem bizonyította ; sőt e részben a bizonyítási eljárás le sem folytattatott, mert a kir. ítélőtábla a vádlott részéről az újrafelvételi eljárás során a fellebbviteli főtárgyaláson a valóság bizonyítása iránt előterjesztett indítványának elkésés okából a St. 53. §-ának megfelelően nem adott helyt. Ezek szerint a vádlott tényállítása a rágalmazás vétségének minden jogi ismérvét kimeríti, s így bűnösségét a kir. ítélőtábla helyesen állapította meg. Mindezeknél fogva az alaptalan panaszokat a Bpn. 36. §-ának első bekezdése értelmében el kellett utasítani. 864. szám. Bv. Valamely fegyelmi bíróság tagjai azokért a megállapításokért, (1914: XLI- ameiyeket a bíróság ítéletében a fegyelmileg vádlott személyére, maga2 § Bp tartására vonatkozólag a fegyelmi üggyel összefüggésben tesz, rágal527. §. mazás vagy becsületsértés miatt felelősségre nem vonhatók. A kir. járásbíróság az eljárást a Bp. 527. §-a alapján nem csak alaki, de érdemi okokból is megtagadhatja, t. i. ha vagy a panasz tárgyává tett tényálladék nem ütközik a büntető törvények valamelyik rendelkezésébe, vagy ha a feljelentett tett bűncselekmény ugyan, de büntethetőséget kizáró oly ok forog fenn, melynek fennforgása magából a feljelentésből kétségtelenül megállapítható. J. E. 1926. június hó 25-én B. I. 4478/1926. szám. Elnök: Ráth Zsigmond, a m. kir. Kúria másodelnöke. Előadó : Mendelényi László kir. kúriai bíró. Koronaügyészség : Finkey Ferenc koronaügyészi helyettes. A m. kir. Kúria büntető jogegységi tanácsa a rágalmazás vétségével vádolt A. S. és társai ellen a b.—i kir. járásbíróság előtt folyamatba tett s ugyanott 1926. évi január hó 26. napján B.