Büntetőjogi határozatok tára. VIII. kötet (Budapest, 1928)

Anyagi jog. 39 cselekményét annak ellenére, hogy ő a sértett udvarára a zárt kapu átmászása útján hatolt be, a kir. ítélőtábla nem a Btk. 330. §-a alá eső magánlaksértés bűntettének, hanem a Btk. 332. §-ába ütköző magánlaksértés vétségének minősítette. Ez a panasz alapos. A Btk. 330. §-ában meghatározott magánlaksértés bűntettének büntetőjogi tényálladéki feltétele az erőszakos behatolás. E feltétel értelmezése körül kifejlődött ugyan olyan bírói gyakorlat is, mely a kerítésül szolgáló kapun való átmászást, még ha a kapu zárva is volt, egymagában nem tekintette a'szóbanforgó bűntett tényálla­déki ismérveihez tartozó erőszakos behatolásnak; ez a gyakorlat azonban az erőszakos behatolás fogalmát az erőszakos betörés fogalmával azonosította. Már pedig a kir. Kúria megítélése szerint a magánlak megsértésének büntette szempontjából minden fizikai erőkifejtést igénylő cselekvés erőszaknak minősítendő, ha az a sza­bad bemenetelt gátló akadály leküzdésére avagy elhárítására alkal­maztatott. Az erőszakos behatolás megállapításakor tehát a fizikai erőkifejtésnek csak az a mérve szükséges, mely a szabad beme­netelt gátló akadály leküzdésére szolgált s arra alkalmas is volt. Vádlott egy falusi ház egyedüli védelmét alkotó kerítésnek, illetve kerítésül szolgáló zárt kapunak átmászása útján, tehát a bemenetel rendes módjától eltérően jutott be a sértett zárt udvarába, mit a most körvonalazott fizikai erőkifejtés nélkül nem tehetett volna, ennél­fogva a Btk. 330. §-ában feltételezett erőszakos behatolás büntető­jogi tényálladékát megvalósította, — miért is a kir. ítélőtábla ítéletének vonatkozó részét a Bp. 385. §. 1. b) pontjában foglalt anyagi semmiségi okból a Bpn. 33. §. első bekezdése értelmében meg­semmisíteni s a rendelkező rész értelmében kellett határozni. 857. szám. A Btk. 336. §-ának 6. pontjában írt tolvajszövetség létesül már két gtk ­egyén szövetkezése esetén is. A tolvajszövetség fogalma nem kívánja Q p Bn. 4íl meg, hogy a szövetkezés hosszú időre szóljon és állandóság jellegével §. 2. bek. 3. bírjon; a szövetség létesül mihelyt két vagy több személy szám és hely pont meghatározása nélkül, több lopás elkövetését elhatározza. Az üzletszerűséghez nem szükséges, hogy valaki lopásokból tartsa fenn magát és más létfenntartási keresettel ne rendelkezzék, hanem elég már az is, ha az illető a lopásból tervszerűen, ismétlési szándékkal, mellékkereset gyanánt húzzon hasznot. E. H. 1926. június hó 2-án B. II. 1539/1926. szám. Előadó: Szeőke l

Next

/
Oldalképek
Tartalom