Büntetőjogi határozatok tára. VIII. kötet (Budapest, 1928)

Anyagi jog. 23 Ezzel ellentétben a m. kir. Kúria az 1926. évi február hó 9-én B. I. 5072 10-1925. szám alatt kelt ítéletével vádlottat az erőszakos nemi közösülés kísérletének vádja alól a Btk. 110. §-a alapján a Bp. 326. §-a 3. pontjának 1. tételéhez képest felmentette abból az okból, mert a Btk. 238. §-ában előírt magánindítványt törvényszerű meghatalmazása nélkül a sértett nő férje terjesztette elő; már pedig a Btk. 110., 113. és 238. §-ainak összevetéséből kétségtelenül kitűnik, hogy a magánindítvány előterjesztésére az adott esetben csak maga a sértett fél volt jogosítva, a Btk. 113. §-a szerinti törvényes képviseletnek pedig helye nem volt. Ez utóbbi határozat tehát csak a közvetlenül sértett személyt tekinti magánindítványra jogosultnak, míg a B. II. 5102/19-1924. számú határozat abból indul ki, hogy a Bp. 13. §-a szerinti sértett is a Btk. 113. és 238. §-aiban megjelölt s magánindítványra jogosult „sértett fél" azonos és egymást fedő fogalmak s így a sértett nő férje is magánindítványra jogosult. A most előadottak szerint egyfelől a B. I. 5072/10-1925. sz., másfelől a B. II. 5102/19-1926. sz. alatt hozott határozatok kifejezetten ellentétes elvi alapon nyugszanak, miért is ebben a kérdésben az 59.200/1912. I. M. sz. rendelet 1. §-ának 1. és 2. pontja értelmében jogegységi döntvény hozatalának van helye. II. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsa az elvi kérdést a jelen határozat rendelkező része értelmében döntötte el és pedig a következő indokokból: A magánindítványnak a Btk. és a Bp. rendelkezései szerint kétségtelenül nemcsak anyagjogi, hanem részben perjogi s így valójában kettős jelentősége van. Kitűnik ez abból, hogy a magánindítvány hiánya büntetést kizáró ok ugyan (anyagjogi jelentőség), azonban mert ennek az indítványnak hiánya a cselekménynek büntetendő cselekményi jellegét egyáltalán nem érinti (1. Btk. 115. §. második bek.), hanem pusztán csak a bűnvádi eljárás megindítását teszi lehetetlenné, ennyiben ez kétségtelenül mint perjogi előfeltétel, alaki jogi jelentőségű. Ezt a kettős jelentőséget különben világosan kiemeli a Bp. 13. §-ának indokolása is. Ebből a kettős jelentőségből következik azután, hogy a magánindítványra vonatkozó szabályok egyrészt az anyagi, másrészt az alaki büntető jogban nyertek szabályozást. A magánindítvánnyal kapcsolatosan a sértett fél fogalma az