Büntetőjogi határozatok tára. VIII. kötet (Budapest, 1928)

XIV Rendszeres mutató. 865. szám. Bv. 1., 2. és 20. §. A Bv. 20. §-a alá eső hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt indított bűnügyben az esetben, ha ennek a cselekménynek tényálladéki elemei a vádlott terhére meg nem állapíthatók, pusztán vádolás (feljelentés) ténye alapján a vádlott a Bv. 1. §-a alá eső rágalmazás vagy a Bv. 2. §-a alá eső becsületsértés vétségében bűnösnek nem mondható ki, de nem állapítható meg ez utóbbi szakaszok alapján a vádlott bűnössége a feljelentést követőleg a bűnvádi üldözés szorgalmazására irányuló perbeli jogok gyakorlása (nyomozást megszüntető határozat elleni felfolyamodás, a vád képviseletének átvételére való jelentkezés stb.) miatt sem. (J. E. 1926. november 19-én. B. I. 6965/1926. szám.) 866. szám. Bv. 1. §. és 9. §. 6. p., Btk. 26. és 92. §. A közigazgatási bizottság vagy annak valyamelyik albizottsága sérelmére elkövetett rágalmazás esetében a felhatalmazás megadására a belügyminiszter hivatott. (E. H. 1927. március 30. B. I. 8551/1926. szám.) 867. szám. Bv. 3. §. 3. p. A Bv. 3. §-ának 3. pontja szempontjából a cselekmény aljassága mint rúgó, nem csak akkor áll elő, ha azt anyagi természetű ok, önző érdek kelti életre; mert az emberi cselekvések aljassága az erkölcstelenség, a jellemtelenség mélységeiből anyagi érdektől nem zavarva, nem befolyásolva is kitör s az ily anyagi érdektől mentes aljasságok a gonoszság mértéke nézőpontjából nem is tartoznak az enyhébbek közé. (E. H. 1926. június 28-án. B. III. 3065/1926. szám.) 868. szám. Bv. 8—12. §. A Bv. (1914 :XLI. t.-c.) 8^-12. §-aiban említett felhatalmazás visszavonásának nincs helye. (J. E. 1926. június 25-én. B. I. 4626/1926. szám.) 869. szám. Bv. 9. §. 2. bek. Ha a sértett közhivatalnok, aki ellen hivatása gyakorlására vonatkozólag, követtek el rágalmazást vagy becsületsértést, a köz-