Büntetőjogi határozatok tára. VIII. kötet (Budapest, 1928)

Rendszeres mutató. XI előtérbe tolását foglalja magában, amely a szeméremérzetet s a közerkölcsiséget durván sérti, az a fajtalanság fogalmát kimeríti és pedig tekintet nélkül arra, hogy a cikkben foglaltak alkalmasak-e a nemi vágy és gerjedelmek felkeltésére vagy sem. A Btk. 248. §-a szerinti szemérem elleni vétség s a Kbtk. 51. §-a alá eső vallás elleni kihágás egymással anyagi halmazatban állanak akkor is, ha egy és ugyanazon cikkben foglaltatnak. (E. H. 1926. május 19-én. B. I. 7590 1925. szám.) 856. szám. Btk. 330. §. A magánlak megsértésének büntette szempontjából minden fizikai erőkifejtést igénylő cselekvés erőszakosnak minősítendő, ha az a szabad bemenetelt gátló akadály leküzdésére avagy elhárítására alkalmaztatott. A kerítésnek illetve a kerítésül szolgáló zárt kapunak átmászása a Btk. 330. §-ában feltételezett erőszakos behatolás büntetőjogi tényálladékát megvalósítja. (E. H. 1927. április 5-én. B. I. 4972/1925. szám.) 857. szám. Btk. 336. §. 6. /?., Bn. 49. §. 2. bek, 3. p. A Btk. 336. §-ának 6. pontjában írt tolvaj-szövetség létesül már két egyén szövetkezete esetén is. A tolvaj-szövetség fogalma nem kívánja meg, hogy a szövetkezés hosszú időre szóljon és állandóság jellegével bírjon; a szövetség létesül mihelyt két vagy több személy szám és hely meghatározása nélkül, több lopás elkövetését elhatározza. Az üzletszerűséghez nem szükséges, hogy valaki lopásokból tartsa fenn magát és más létfenntartási keresettel ne rendelkezzék, hanem elég már az is, ha az illető a lopásból tervszerűen, ismétlési szándékkal, mellékkereset gyanánt húzzon hasznot. (E. H. 1926. június 2-án. B. II. 1539/1926. szám.) 858. szám. Btk. 338. §. Bár a Btk. 338. §-ának 2. bekezdése az utolsó lopás elkövetését megelőző „büntetés kiállásá"-ról szól, a 338. §. szerinti minősítésnek nem akadálya az, hogy vádlott egyik előzően elkövetett lopásért csupán pénzbüntetéssel sújtatott. (E. H. 1926. szeptember 29-én. B. II. 4978/1925. szám.)