Büntetőjogi határozatok tára. VIII. kötet (Budapest, 1928)

102 Alaki jog. 11. pontja 1. tétele alapján megsemmisítette és a bűnvádi eljárást a Bp. 1. és 49. §-ainak felhívása mellett megszüntette. Ehhez képest a kir. ítélőtábla a szóbanforgó bűnügyet a Bp. 423. §-nak 1. bekezdése értelmében vizsgálta felül és érdemleges véghatározatot hozott. Ezt a határozatát azonban a Bp. 424. §-nak rendelkezéséhez képest nem végzésbe, hanem ítéletbe kellett volna foglalnia. Ez okból a kir. Kúria a másodbíróság határozatát ítéletnek tekintette. Az elsőbíróság ugyanis a Bp. 326. §-nak 4. pontja alapján felmentő ítéletet hozott azért, mert a főmagánvádló vizsgálati indítványát a nyomozatot teljesített rendőrhatóság által kitűzött nyolc napi határidőn túl terjesztette a vizsgáblóbíró elé, amiből a kir. törvényszék azt a következtetést vonta le, hogy a főmagánvádló ezzel a mulasztásával magánindítványát visszavonta. Ez ellen az ítélet ellen a főmagánvádló a Bp. 385. §-nak 1. c) pontja alapján jelentett volt be fellebbezést. A kir. ítélőtábla azonban ezt a fellebbezést annak indokára való tekintettel, a Bp. 384. §-nak 11. pontja 1. tételére alapítottnak vette, mert szerinte a szóbanforgó vizsgálati indítvány késedelmes beadása egyenlő hatályú volt a magánvádról való lemondással, mihezképest a főmagánvádlónak a magánindítvány kérdésében használt fellebbezését ugyan alaposnak találta és a kir. törvényszék ítéletét a most említett alaki semmiségi okból meg is semmisítette, azonban a Bp. 1. §-ra és 49. §-ának utolsó bekezdésére való hivatkozással a bűnvádi eljárást törvényes vád hiánya folytán mégis megszüntette, vagyis érdemben határozatot hozott. Ezen másodbírósági ítélet ellen a főmagánvádló a Bp. 384. §-nak 9. és 11. pontjai és a Bp. 385. §-nak 1. c) pontja alapján jelentett be semmiségi panaszt. Ezen panasznak a Bp. 384. §-nak 11. pontjára alapított része alapos. Mind a két alsóbíróságnak a vizsgálati indítvány késedelmes beadására és az ahhoz fűzött jogkövetkezményekre vonatkozó érvelése ugyanis téves. Mindenekelőtt megállapítja a kir. Kúria, hogy valamely az eljárás keretébe tartozó cselekmény teljesítésére az ügyfeleket jogi