Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

Anyagi jog. 51 A sértett zsebéből melléje a földre esett pénzzel telt könyvecske a sértett által elvesztettnek nem tekinthető. E- H. 1922. február 1-én B. II. 4347/1921 szám. Elnök - Vargha Ferenc kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Mendelényi László kir. kúriai biró. Koronaügyészség: Ligetkuty Iván koronaügyészi helyettes. A m. kir. Kúria a lopás bűntettével vádolt L. H. ellen a p — i kir. törvényszékelőtt folyamatba tett, ugyanott 1920 évi novenber hó 26. 2822/1920-4. szám alatt, a p-i kir. ítélőtábla által pedig vádlottnak és védőjének fellebbezésére 1921. évi március hó 1. napján B. 79/7 sz. a. elintézett bűnvádi ügyetavédőnek semmiségi panasza folytán vizsgálat alá vévén meghozta a következő ítéletet: A kir Kúria a védő semmiségi panaszát elutasítja, azonban mind két alsófokú bíróság ítéletét a cselekmény minősítésére és ezzel kapcsolatban a büntetés kiszabására vonatkozó részében a Bp. 385. §. 1. b. pontjában meghatározott semmiségi okból hivatalból megsemmisíti a vádlott terhére megállapított lopást a Bn. 48. §-a és az 1921. évi XXVIII. tel. §. első bekezdése értelmében vétséggé minősíti s ezért vádlottat a Btk. 339. és 341. §-ai alapján nyolc (8) napi fogházra mint főbüntetésre, valamint (1) egy évi hivatalvesztésre és politikai jogok gyakorlatának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére, mint mellékbüntetésre ítéli. Az alsófokú ítéleteknek egyéb rendelkezései érintetlenül maradnak. Indokok: A kir. ítélőtábla ítélete ellen semmiségi panaszt jelentett be a védő a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján, mert bűncselekmény nem forog fenn és a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján, mert a vádlott nem a Btk. 365. §-a alá eső jogtalan elsajátítás vétségében mondatott ki bűnösnek. Semmiségi panaszát a védő írásban is indokolta. I. A Bp. 385. §. 1..Ű) pontjára alapított panasznak indoka az, hogy a vádlott egy teljesen értéktelen feljegyzési könyvecskét (noteszt) talált a földön fekve s azt nem tudva arról, hogy abban pénz van, vette magához s amikor a sértett kérdéséből megtudta, hogy a könyvecskében pénz van, azt nyomban visszaakarta adni, de ebben elfogatása akadályozta meg, a sértett pénzét tehát a vádlott eltulajdonítani nem akarta. ABp. 385. %A.b) pontjára alapított semmiségi panasznak pedig az az indoka, hogy a pénz a könyvecskével együtt akkor, midőn azt a vádlott a főidről fölvette, már kieset a sértet birtokából s így