Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

40 Anyagi jog. gyűlöletre izgatják. Már pedig valamely hitfelekezet vallási szabályait, hitelveit, szervezetét, intézményeit nem, hanem a dolog természeténél fogva csakis a hitfelekezetnek tagjait, az egyes hívőket, avagy azoknak összeségét lehet mások ellen gyűlöletre izgatni a törvényben említett felizgatott hitfelekezet alatt tehát csak ennek hívőit lehet érteni, amiből okszerűen az következik, hogy az alatt a más hitfelekezet alatt, amely ellen az izgatás irányul, ennek a más felekezetnek nem csak szervezetét, vallási intézményeit, hitelveit, szokásait, amelyek ellen szintén lehet izgatni, hanem annak a tagjait is érteni kell, mert e tekintetben a törvény a felizgatott és ama hitfelekezet között mely ellen az izgatás irányul, nem tehet különbséget, következéskép a Btk. 172. §-ának második bekezdésébe ütköző izgatás valamely hitfelekezet tagjai, hívői ellen is irányulhat, sőt az izgatásnak ép ezekkel szemben lehet a közbékére nyugalomra nézve legveszélyesebb hatása. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a Btk. 172. §. második bekezdésének a hitfelekezetre vonatkozó rendelkezése esetében az izgatásnak nem kell kifejezetten a vallás, mint ilyen ellen irányulnia hanem e bűncselekmény tényálladéka fennforog akkor is, ha valamely hitfelekezet tagjait valamely más hitfelekezet tagjai, mint e minőségükben együvé tartozók ellen egész általánosságban izgatják. A jelen ügyben tehát az volt az eldöntendő további kérdés, hogy a vádlott által a zsidóság ellen a vallásuk felhánytorgatása nélkül egész általánosságban elkövetett izgatás megállapíthatja-e más hitfelekezetnek a zsidó hitfelekezet elleni izgatását ? A m kir. Kúria meggyőződése szerint a kir. ítélőtábla az ítéletében fölhozott vonatkozó indokoknál fogva ebben a kérdésben is a törvénynek megfelelően ítélt. A „zsidó" szónak általánosan elfogadott értelme szerint ugyanis ezzel a szóval a közéletben a Mózes vallását és az ezen hitfelekezethez tartozókat, vagyis általában az az izraelita vallású egyéneket s csakis ezeket szokták megjelölni. Ehhez képest a szónak köznapi értelme szerint zsidók alatt csak az izraelita vallásúakat lehet érteni, annál is inkább, mert aki nem tartozik az izr. vallás kebelébe, azt senki sem nevezi zsidónak, valamint azokat sem, akik elhagyva az izr. vallást, más hitre tértek át, mert ezeket a közéletben nem zsidóknak, hanem „megkeresztelkedett zsidók"-nak szokták mondani. A kir. ítélőtábla tehát a fentebb kifejtetteknek megfelelően helyesen