Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

32 Anyagi jog. venni, az csak annyiban alapos, hogy ez az utóbbi körülmény a vádlott javára enyhítő okul szolgál, mely enyhítő ok a büntetés kiszabásánál a legteljesebb mértékben érvényesült is, — azonban mentő oknak ez már azért sem volt minősíthető, mivel a Btk. 143. §-ban meghatározott bűncselekménynek nem ismérve a célzatosság, stb. 782. szám. Btk. 144. §. A Btk. 144. §-ának 4. pontjában meghatározott bűncselekmény 4- P szempontjából közömbös az, hogy vádlott cselekménye minőségileg és mennyiségileg nem jelentett az ellenségre nézve nagy segélyt. E. H. 1923. ápr. 17-én B. Í. 272/1923. szám. Elnök: Ráth Zsigmond, a m. kir. Kúria másodelnöke. Előadó: Magyar István kir. kúriai biró.Koronaügyészség: Szeőke István koronaügyészi helyetles. A m. kir. Kúria a hűtlenség büntette miatt fogvalevő Z. R. ellen indított bűnügyet, amelyben a b.—i büntető kir. törvényszék 1922. évi ápril. hó 19. napján B. XV. 15043/3-1921. szám alatt, a b.—i kir. Ítélőtábla pedig a közvádlónak, továbbá a vádlottnak és a védőnek fellebbezésére 1922. évi október hó 30. napján 16. 6305/20-1922. szám alatt ítéletet hozott, a kir. főügyész közvádló, továbbá a külön védő részéről használt írásban indokolt semmiségi panasz folytán vizsgálat alá vette és meghozta a következő ítéletet: A kir. Kúria a védő semmiségi panaszának a Bp. 385. §. \ .a) és c) pontjára vonatkozó részét elutasítja, ellenben a kir. főügyésznek semmiségi panasza folytán a kir. ítélőtábla ítéletének a Btk. 144. §. 4. pontjába ütköző hűtlenség bűntettére vonatkozó részét a főbüntetésre vonatkozó résszel kapcsolatban a Bp. 385. §. 1. a) pontjában foglalt okból a Bpn. 33. §-ának első bekezdése értelmében megsemmisíti; a vádlott bűnösségének megállapítása, a vádbeli két bűncselekmény minősítése, nemkülönben — a főbüntetést kivéve — egyéb rendelkezések tekintetében a kir. törvényszék ítéletét hatályába visszahelyezi, stb. Indokok: A kir. ítélőtábla a Btk. 144. §-ának 4. pontjában meghatározott hűtlenség bűntettének vádja alól a vádlottat — bűncselekmény hiányában — a Bp. 326. §. 1. p. értelmében felmentette. E felmentés jogi okát a kir. ítélőtábla lényegileg abban jelöli meg, hogy a hűtlenség bűntettének mindig az állam külbiztonságát kell veszélyeztetnie, erre pedig a vádlottnak azon cselekményéből,