Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

18 Anyagi jog. kötet. 322. szám) valamint a B. I. 7499/1923. számú jogegységi határozatában részletesen kifejtette — a bűncselekmény elévülésének félbeszakítása szempontjából a tettes (vagy részes) ellen irányulónak kell tekinteni minden olyan bírói intézkedést, vagy határozatot is, amely az illető terhelt ellen folyamatban levő bűnvádi eljárásnak előbbrevitelét, az egyes eljárási szakok céljának mielőbbi elérését vagy megközelítését célozza. A vizsgálat szakában tehát minden olyan bírói intézkedés vagy határozat, amely a vádbeli cselekmény szempontjából jelentős adatoknak beszerzésére, bírói kiderítésére és megállapítására, vagyis arra irányul, hogy a vizsgálat befejeztessék s ezután az iratok a közvádlóhoz jussanak (Bp. 129. §.) azon további célból, hogy ez a vizsgálat eredményéhez képest vádiratát beadhassa (Bp. 254. §.), ez alapon az ügy főtárgyalásra kerülhessen s a terhelt ellen emelt vád tárgyában ügydöntő határozat legyen hozható — végeredményben a terhelt ellen irányul s ennek folytán az elévülést félbeszakítja^ tekintet nélkül arra, hogy a tett intézkedés avagy a hozott határozat a terhelt bűnösségére, avagy nem bűnösségére vonatkozó adatok beszerzését célozta-e vagy sem. A jelen ügyben 1922. évi október hó 17-én 15246/kü. 1922. sz. a. maga a p.—i kir. ügyészség indítványozta a vizsgálóbírónál a Sch. J. és társai ellen magánosok elleni erőszak vétsége címén folyamatban levő s a jelen üggyel kapcsolatos bűnügy iratainak a sz.—i kir. járásbíróságtól való beszerzését. Amikor tehát a vizsgálóbíró ezen indítvány folytán, de — tekintettel a Bp. 9., 100. és 117. §-aiban foglalt rendelkezésekre — egyébként is a törvény értelmében helyesen 1922. október 20., november 11., december 4., december 22., 1923. január 8., február 1., február 5., július 18., augusztus 6. majd végül november 29. napjain (megkeresések és bíróilag elrendelt sürgetések alakjában) intézkedéseket tett ezen iratok beszerzése iránt, ezek az intézkedései nem tekinthetők az eljárás előrevitele szempontjából közömbös intézkedéseknek, hanem ellenkezőleg ezek olyan bírói intézkedések voltak, amelyek a vádba vett bűncselekmény miatt terhelt ellen folyamatban levő vizsgálat befejezésére s így az előrebocsátottak szerint végeredményben a terhelt ellen irányultak, az elévülést tehát félbeszakították. Minthogy ezek szerint a kir. ítélőtábla tévesen állapította meg