Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

16 Anyagi jog. jogerő tekintélyével felruházott igazságszolgáltatási eredmény, amely végrehajtásra vár. Az újrafelvételi eljárás folyamán tehát az alapper jogerős ítéletét nem létezőnek tekinteni s tetejében az újrafelvételi eljárást az alapperbeli, jogerő előtti eljárással azonosítani — a jogerő jelentősége fel nem ismerésének, az eljárások célja és jelentősége összezavarásának az eredménye. A jogerősen elítéltnek az újrafelvétel adott pontján való helyzete az volt, hogy a jogerős ítéletből reá háramló biztos tehertételleí szemben egy mentő vagy enyhítő lehetőségben reménykedhet — a kir. ítélőtábla pedig ezzel szemben úgy állította őt oda, mint egy bíróilag még semmi biztossal nem terhelt egyént, aki ellen az állami büntető igény megállapítását még csak próbálják. Ez a jogilag valótlan beállítás az oka az elkövetett törvénysértésnek. De van a kir. ítélőtábla végzésében egy más irányú lényeges jogi tévedés is és ez annak a meg nem fontolása, hogy amíg jogerősen el nem intézett bünperekben a kegyelmezés eredménye: a Bp. 105. §. 2. p. szerint való eljárás megszüntetés ami a bűnösségi kérdés és összes következményeinek megszüntését is jelenti; viszont a jogerős ítélettel kirótt büntetés kegyelmi elengedése a bűnösség kérdését és az elengedett büntetésen felüli egyéb következményeket nem érinti. Az adott esetben pedig a magas kegyelmi tény következménye csak az utóbb említett mérvig mehetett volna, — mert az elítélt jogerős ítélet hatálya alatt állott. S az újref el vételi eljárás rendszerint még nem is felfüggesztő hatályú perorvoslat. A kir. ítélőtábla mindezek szerint azt a törvényes kötelességét, hogy a vádlott és a védő fellebbezése alapján az újrafelvétel kérdését érdemben felülvizsgálja és abban döntsön, a vádlott sérelmére nem teljesítette, viszont a jogerős ítélettel kiszabott büntetés kegyelmi úton való elengedése kérdésében döntött, noha e döntés nem tartozik az ő hatáskörébe, hanem a 66.900/1921. I. M. sz. rendelet 2. és következő §-ai szerint a büntetéseket nyilvántartó hatóságéba. A kir. ítélőtábla törvénysértő határozata azért sérti az elítélt érdekét is, mert neki nem mindegy, hogy vájjon az újrafelvétel során őt az alapítéleti bűnösségének minden, esetleg nagyobb része alól felmentik-e, vagy vele szemben az eljárást kegyelemből csak megszüntetik, ami ránézve még nem ártatlansági bizonyítvány. Minthogy tehát a törvénysértő határozat a hatáskör túllépésével