Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

Anyagi jog. 7 ki lőtte meg. A vádlott pedig a tényállás szerint nem ismerte meg a sértettet. E tényállás alapján mindakét alsófokú bíróság a vádlottat a Btk. 79. §-ának harmadik bekezdése alapján a vád alól felmentette. A kir. Kúria kimondja, hogy ez a felmentés, ha nem is az alsóbíróságok jogi indokaiból, de alapjában véve törvényes és ennélfogva a pótmagánvádló semmiségi panaszát, mint alaptalant a kir. Kúria a Bpn. 36. §-ának első bekezdése értelmében elutasítja. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy az eset olyan időben történt, amikor a forradalmak következtében meglazult erkölcsi felfogások mellett az emberi életet kevésre becsülték. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az erdőőrt élete és testi épsége az orvvadászok részéről állandóan veszélyeztetve van, de fokozottabb mértékben volt az akkor veszélyben, amikor az erdőben az orvvadászokon kívül fegyveres vörös katonák és az ellenség fegyveresei is bujkáltak. Ebben a helyzetben a vádlott alaposan tarthatott attól hogy a közeledő fegyveres alak életére tör s ő csak abban az esetben mentheti meg életét, ha a közeledőt a lövésben megelőzi. Ezt tette és a kir. Kúria jogi megítélése szerint nem állítható, hogy a vádlottnak ez a cselekménye az eset körülményeihez mérten nem volt szükséges; mert az orvvadász sértett éjjel, lőfegyverét feléje tartva közeledett a vádlotthoz, amit barátságos közeledésnek tekinteni ugyancsak nem lehet, hanem azt az orvvadász részéről az erdőőrt személye ellen intézett fenyegető jogtalan és közvetlen megtámadásnak kell minősíteni. Ilyen körülmények között pedig a vádlott cselekményét a Btk. 79. §-ának első és második bekezdése értelmében sem lehet jogellenesnek tekinteni s a beszámítást kizáró ok megállapítása ezen a jogi alapon is helyes. Sőt az adott esetben csakis ezen a jogi alapon helyes. Egyébként ki kell még emelni azt is, hogy ha a jogos védelem nem állapítható meg, akkor annak túlhágásáról sem lehet szó. Ezt az alsóbíróságok jogi érvelése nem domborítja ki eléggé, ami arra a félreértésre vezethet, hogy a túlhágás mentő eshetősége a jogos védelem nélkül is előállhat. De feltéve, hogy a sértettnek közeledése nem jelentette az orvvadász támadását az erdőőr élete ellen, aminek különben a sértett hangos szóval vagy más módon könnyen kifejezést adhatott