Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)
Anyagi jog. 5 és illetve jogegységi határozatok értelmében csak abban az esetben alkalmazható, ha a bűnvádi eljárás egyáltalán senki ellen sem volt folyamatba tehető azért, mert nem állott rendelkezésre felelősségre vonható személy. Az adott esetben azonban ez az utóbbi feltétel hiányzott. A vádbeli szemérem elleni vétségek ugyanis kétséget kizáróan a St. 32. §-a szerinti sajtóvétségek közé tartoznak. Mint ilyenek a felelősség szempontjából a sajtótörvény harmadik fejezetének rendelkezései alá esnek. Ehhez képest a szóbanforgó esetben elsősorban a két vádbeli nyomtatványnak a St. 33. §-a szerinti szerzője let volna felelősségre vonandó. E helyett az alsóbíróságok a kiadó ellen jártak el, anélkül azonban, hogy oly tényállást állapítottak volna meg, melyből a St. 34. §-ának fennforgására következtetést vonni lehetett volna. Az „Alraune" című regénynek ugyanis nem német eredetije, hanem annak magyar fordítása vonatott vád alá. Már pedig a fordítás a sajtójogi felelősség szempontjából szintén önálló elmemünek, illetve önálló nyomtatványnak tekintendő, melynek szerzője a St. 33. §-a értelmében ép úgy tartozik sajtójogi felelősséggel, mint akár az eredeti mű szerzője, avagy az átvevő és közlő szerző (St. 37. §-a). Mert a fordító is szerzői tevékenységet fejt ki. Az említett fordítás szerzője pedig P. E., akinek felelősségre vonására nézve ép úgy nem tétetett még kísérlet sem, mint a hogy nem történt ily intézkedés a szintén vád tárgyává tett és ugyancsak külön nyomtatványnak tekintendő hirdetmény szerzője ellen sem. Arra nézve pedig, mintha a két szóbanforgó nyomtatvány szerzője ezeket a sajtótermékeket a felelősségre vont és most jogerősen felmentett kiadó megrendelésére állította volna elő, szintén nem áll rendelkezésre semmiféle oly ténymegállapítás, melyből a nevezett kiadó felelősségére következtetés lett volna vonható. Mindebből pedig nyilvánvaló, hogy felelősségre vonható személy volt és pedig minden fokon. A Btk. 62. §-ának alkalmazására tehát ebből az okból, de azért sem volt meg a törvényes alap, mivel a bár idő előtt és tehát törvény ellenesen feleletre vont kiadó ellen a bűnvádi eljárás Iefolytattatott és ő elévülés címén, tehát anyagi okból felmentetett a vád alól. Ezen okból az alsóbírósági ítéleteknek vonatkozó részét a rendelkező rész értelmében megsemmisíteni és