Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

XXII. Rendszeres mutató. kérte s bizonyítékait elő nem terjesztette. (E. H. 1922. június 13-án B. L 2439/1922. szám.) 812. szám. 1. §~ A rágalmazás vétségének elsőrendű jogi kelléke az, hogy a rágalmat tartalmazó tény egy felismerhető, megállapítható valakiről állíttassék. Ez a valaki lehet fizikai, lehet jogi személy, egyesület társulat, de ezek mindegyikének határozottan meg kell jelölve lennie. A háziurakra általánosságban tett tényállítás nem lehet rágalmazás (E. H. 1922. október 24-én B. I. 4964/1922. szám.) 813. szám. 1. §., 9. §. 6. p. Bp. 91. §. A tényállítás más előtt történtnek tekintendő, s igy a rágalmazás megállapításának alapjául szolgálhat, ha a tényállítás a sértetthez intézett levélben történt ugyan, melyről azonban a levél írója előre láthatta, hogy másnak a kezébe fog kerülni. E feltétel hiányában becsületsértés forog fenn. (E. H. 1924. november 11-én B. I. 2152/1924. szám.) 814. szám. 8. §. 3. p. 1922: VII. t-c. 7. Csendőrjárőr sérelmére elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés csupán felhatalmazásra üldözhető. A felhatalmazást az 1922: VII. t.-c. 7. §. alapján a m. kir. belügyminiszter adja meg. (E. H. 1924. június 12-én B. I. 532/1924. szám.) 815. szám. 9.§.6.p. A Bv. 9. §-ának 6. pontja esetében nem elegendő a megszégyenítő vagy lealacsonyító kifejezés, hanem kellék az oly tényállítása vagy híresztelése, mely valóság esetében bűnvádi vagy fegyelmi eljárás oka lehet. (E. H. 1923. június 26-án B. I. 2673/1923. szám.) 816. szám. 9. §. 6. p. Btk. 461. §. Felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége esetén a bíróság a kir. ügyészség téves állásfoglalásának helyesbítésére nem jogosult; ha a sértett képviseli a vádat, a bíróság hivatalból nem intézkedhetik sem a vád törvényszerű képviselete, sem pedig