Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)
Rendszeres mutató. XIX. vonatkozásban a detronizáló törvény (1923:XLVII. t.-c.) hatályba lépése után követtetett is el olyan cselekmény, mely a hatályban levő törvények szerint a király sérelmére elkövethető valamely bűncselekmény tényálladékát kimeríti, annak büntethetőségét a detronizáló törvény meg nem szünteti. (E. H. 1923. március 4-én B. I. 6520/1924. szám.) 1914: XIV. t.-c. a sajtóról (St). 800. szám. 32., 48. §§. A magyar St. csak a magyar sajtószabadságot védi. A St. elévülési szabályai idegen állam sajtójára s ennek munkásaira nem terjednek ki. Az élőszóval való állítás vagy terjesztés akkor sem sajtódeliktum, ha az állított vagy terjesztett eseteket más harmadik személy nyomtatvány útján közzéteszi. (E. H. 1922. dec. 12-én B. I. 6763/1922. szám. 801. szám. 32. §., 1921: III. t.-c. 7. §. 1. bek. Az 1914: XIV. t.-c. (St.) 32. §-a értelmében sajtó útján elkövetett vétségnek kell minősíteni az 1921 : III. t.-c. 7. §-ának első bekezdésébe ütköző vétséget, ha a magyar állam vagy a magyar nemzet megbecsülésének csorbítására vagy hitelének sértésére alkalmas valótlan tényt sajtótermékben állítják vagy terjesztik. (A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 13. sz. büntető döntvénye. Hitelesíttetett 1925. évi január hó . 21-én.) 802.. szám. . 33., 35. §§., Bp. 208. §. 572. §. A szerzői minőségben vádólt egyéneknek szerzői minőség hiányából való felmentése esetén ezek egyikének szerkesztői felelőssége megállapítható. Res iudicata nem forog fenn a szerkesztővel szemben, ha a szerzőkép vádolt egyének azon az alapon lettek felmentve, hogy szerzői minőségük nem forog fenn. (E. H. 1922. szept. 20-án B. I. 1806/1922. szám.) S03. szám. 34., 35. §§., Bp. 572. §. 2. bek. A kiadó akkor mentesül a sajtójogi felelősség alól, ha a 2*