Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

XVI. Rendszeres mutató. állapííhatásán mit sem változtat az, hogy a sértett is gondatlan volt s hogy az eredmény bekövetkezésére a sértett gondatlansága is közrehatott. Sőt még az sem, ha a sértett gondatlansága nélkül a jogsértő eredmény egyáltalán nem is állott volna elő. A gondatlanságból elkövetett bűncselekményeknél ki van zárva a bünrészesség minden formája, de ki van zárva annak a jogi lehetősége is, hogy az egyik gondatlanság mentse a másikat. (E. H. 1922. márc. 7-én B. 1. 36/1922. szám.) 788. szám. 333., 365. §§. A Btk. 333. és 365. §-ai szempontjából a sértett birtokából vagy bírlalatából kiesettnek valamely ingó dolog csak akkor tekinthető, ha a sértett azt olyan körülmények között vesztette el, hogy azt ismét birtokába vagy bírlalatába venni már nem tudja azért? mert arról a helyről távozott, vagy más okból a dolgot fizikai uralma alá nem vonhatja s arra fizikai hatalmát nem tudja kiterjeszteni. A sértett zsebéből melléje a földre esett pénzzel telt könyvecske a sértett által elvesztettnek nem tekinthető. (E. H. 1922. február 1-én B. II. 4347/1921. szám.) 789. szám. 336. §. 9. p. A Btk. 336. §. 9. pontja szerinti minősítéshez az, hogy a közhivatalnok a cselekmény elkövetésekor hivatalos eljárásban legyen, nem szükséges, elég, ha a tettes közhivatalnoki jellegét használja fel. (E. H. 1923. dec. 12-én B. II. 5130/1923. szám.) 790. szám. 344. §., 400. §. 2. bek. Az a körülmény, hogy a rablás egyik ismérvét képező jogtalan eltulajdonítási célzat szintén magában foglalja a jogtalan haszonszerzési célzatot, a rablással anyagi halmazatban álló közokirathamisítás bűntettének súlyosabb minősítését nem gátolja. (Lórablás,-f járlathamisítás.) (E. H. 1922. október 4-én B. III. 4202/1922. szám.) 791. szám. 353. §. 1. p. A gyilkossággal, súlyos testisértéssel, gyujtogatással vagy