Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

126 Anyagi jog. vádlottat a vád alól a Bp, 326. §-ának 3. pontja alapján felmentette, stb. III. A m. kir. Kúria a rágalmazás sajtó vétsége miatt Cz. E. és társa ellen indított bűnügyet, amelyben a b.—i btő. kir. törvényszék 1923. évi október hó 31. napján B. XXXV. 2960/14-1923. szám alatt, a b.—i kir. ítélőtábla pedig vádlónak, továbbá vádtottaknak és védőnek fellebbezésére 1923. évi deczember hó 5. napján 16. B. 12070/15-1923. szám alatt ítéletet hozott, a főmagánvádló részéről használt és írásban indokolt semmiségi panasz folytán vizsgálat alá vette és meghozta a következő ítéletet: A m kir. Kúria a főmagánvádló semmiségi panasza folytán a kir. ítélőtábla ítéletének a Cz. E. vádlott felmentésére vonatkozó részét a Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján a Bpn. 33. §-ának első bekezdése értelmében megsemmisíti és a b.—i kir. büntető törvényszék ítéletét e részben is hatályba visszahelyezi; a főmagánvádló semmiségi, panaszának egyéb részét pedig elutasítja. Egyúttal Cz. E. vádlottat a Bp. 479. §. és 480. §. 1. bek. alapján kötelezi, hogy a főmagánvádlónak a mai tárgyaláson felmerült költsége fejében 100.000 egyszázezer koronát 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhével, megfizessen. Indokolás: A főmagánvádló a kir. ítélőtábla ítélete ellen Cz. E. 1. r. vádlottra vonatkozóan a Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján azért él semmiségi panasszal, mert ez a vádlott sajtóközleményében az alapul szolgált bűnügyben megtartott nyilvános főtárgyalás lefolyását nem hív szellemben és igazán közölte, tehát a St. 44 §-a alapján való felmentése téves. Ez a panasz alapos. A St. 44. §.-a az alapjául szolgált 1848. évi XVIII. t.-c. 14. §-ával egybehangzóan — a sajtószabadságnak egyik kiváló intézményes biztosítéka, amennyiben a sajtó egyik fontos feladatát: a gyors híradást lehetővé teszi, annak érdekében a sajtó munkásainak a szabadmozgást megadja, sőt a felelősségtől is felmenti őket akkor, ha a híradást hív szellemben és igazán teljesítik. Ez az egyetlen korlát, amelyet a St. ebben az esetben a sajtó szabadsága elé állít. A jelen bünperben az eldöntendő jogkérdés az, hogy Cz. E