Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

Anyagi jog. 87 bűncselekmény különleges természete azt megengedi. Ezt a fölfogást juttatják kifejezésre a Bv.-nek a szóbanforgó bűncselekményre vonatkozó rendelkezései is. Jelesül a Bv. 22. §-a mindenesetre kötelezően előírja a becsületsértés és rágalmazás tekintetében a Bv. 1—5. §-ában foglaltaknak a meghalt ember, vagy emléke meggyalázása esetében való alkalmazását. Ellenben a Bv. 23. §. utolsó bekezdése csak „megfelelő" alkalmazását rendeli a Bv. ama rendelkezéseinek, melyek a becsületsértés és rágalmazás tekintetében az eljárásnak nem magánindítványra való folyamatba tételére vonatkoznak. Hogy pedig a Bv.-nek ez utóbbi rendelkezéseit a meghalt embernek vagy emlékének meggyalázása ügyében nem kell föltétlenül és a becsületsértés és rágalmazás eseteivel azonos módon alkalmazni, az kitűnik abból is, hogy a Bv. 23. §. 1. bekezdése értelmében a meghalt embernek vagy emlékének meggyalázása esetén csak „rendszerint" indítják meg az eljárást magánindítványra. Az ekként felállított szabály alól való kivételeket pedig a törvény sem kifejezetten nem sorolja fel, sem azzal nem meríti ki, hogy e részben a becsületsértésre és rágalmazásra vonatkozó szabályoknak megfelelő alkalmazását rendeli el. Az utóbbi utalás az eljárás magánindítványra való megindításának szabályától való eltérés valamennyi esetét abból az okból sem foglalhatja magában, mert előfordulhatnak a meghalt ember vagy emléke meggyalázásának olyan esetei is, amelyeknek az élők sérelmére elkövetett becsületsértések, vagy rágalmazások között nem találhatók föl a megfelelő esetei, amelyekre nézve tehát nem lehetnek a Bv.-ben olyan intézkedések sem, melyek az elhaltak illetve emlékük meggyalázásának az eseteire átvihetők és megfelelően alkalmazhatók lennének. Ilyen a jelen ügy is, amikor király volt az elhalt, akinek az emléke *meggyalázásáról szó van. Az előrebocsájtottakhoz képest a kir. törvényszék álláspontja az, hogy ha meghalt királlyal kapcsolatban követi el valaki a Bv. 22. §.-ában körülírt bűncselekményt, akkor a Bv.-ben az eljárás megindítására vonatkozóan foglalt rendelkezések érvényesülésének nincs helye. Nincs meg a lehetősége ennek elsősorban — amint már említve volt — azért, mert a Bv. egyáltalán nem tartalmaz rendelkezéseket a király illetve a királyi ház tagja ellen akár becsületsértés vagy rágalmazás útján, akár más úton elkövetett sértések