Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

84 Anyagi jog. trónöröködési jogát megállapította vagy szabályozta, hatályát vesztette és ezzel a királyválasztás előjoga a nemzetre visszaszállt. (2. §. > Kétségtelen lévén, hogy a vádlott cselekményét az elkövetése kori jogállapot alapulvételével kell elbírálni, illetve minősíteni, ennek következményeképen a vádbeli bűncselekménynek, a királyi ház tagja megsértésének megállapíthatásához az szükséges, hogy mikor a vádlott I. F. J. és IV. K. királyok ellen sértést követett el, akkor e volt királyok háza, az u. n. ausztriai ház Magyarország királyi háza lett légyen. Minthogy azonban nem lehet vitás, hogy I. F. J. és IV-. K királyok házának trónöröködési joga és minden közjogi kiváltsága" az 1921 : XLVII. t.-c. föntebb idézett rendelkezései folytán 1921. évi november hó 6. napján megszűnt, sőt törvényhozásilag egyenesen és kifejezetten megszüntetést nyert: — ennélfogva azt a kérdést, hogy az elhalt I. F. J. és K. királyok a vádbeli cselekménynek 1923 évbeli elkövetésekor a magyar királyi ház tagjai voltak-e, a kir. törvényszék az 1921 : XLVII. t.-c. által teremtett törvényes alapon állva, csupán abban az értelemben dönthette el, hogy Magyarországnak a vádbeli bűncselekmény elkövetésekor sem királya, sem királyi házé nem volt és ez okból a Btk. 141 .§ -a beli bűncselekmény — a királyi ház tagjának megsértése, királyi ház tagjának nem létében egyáltalán el sem volt követhető. A törvényen alapuló ez a fölfogás jutott kifejezésre a kir^ Kúriának B. I. 1888/34-1923. számú ítéletében is. Nem befolyásolhatja a kir. törvényszéket most kifejtett állásfoglalásában sem az, hogy az 1921 : XLVII. t.-c. milyen körülményele közt jött létre; sem az, hogy e törvény következményei minden vonatkozásban nincsenek levonva. Nem befolyásolhatta továbbá a kir törvényszéket az sem, hogy az utolsó uralkodóház magyarrá vált tagjai az 1921 : XLVII. t.-c. meghozatala és életbelépése után is országszerte tényleg az uralkodóház tagjait, a királyi hercegeket megillető különös tiszteletnyilványitásokban és a régi változatlan megbecsülésben részesülnek. Ez a tény ugyanis, az állampolgároknak spontán elhatározásában, a nemzet közérzületében gyökeredzik, anélkül, hogy az 1921 : XLVII. t.-c. hatályba lépése óta törvényes alapja volna. Mert a volt uralkodóház, az ausztriai ház a maga egészében tehát annak minden ága, minden tagja elvesztette korábbi közjogi kiváltságait.