Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

Anyagi jog. 81 terjedelmében, indokaival együtt az elítélt költségén közhírététessék. E határozat a felekre nem hatályos. Indokok: A b.—i büntető kir. járásbíróság fentjelzett ítéletében megállapította G. J. és társainak az 1895: XLI. t.-c. 9. §-ában meghatározott védjegybitorlás kihágásában való bűnösségét, a vád­lottakat megfelelő büntetéssel sújtotta és a sértett félnek a tárgyalás folyamán kifejezett kívánatára az 1890: II. t.-c. 27. §-ának harma­dik bekezdése értelmében elrendelte, hogy az ítélet egész terjedel­mében vagyis indokaival együtt a megjelölt három hírlapban a vádlottak költségére közzététessék. A vádlottak fellebbezése folytán a kir. törvényszék, mint fel­lebbviteli büntető bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, de azzal a változtatással, hogy az ítéletnek — indokolás nélkül — csak a rendelkező része és ez is csak a pénzbüntetés átváltoztatásáról szóló rendelkezéséig teendő közzé egy, az ítéletben megjelölt napilapban. A közzététel ezen önkényes megszorítása azzal van indokolva, hogy így a közzététel kevésbbé költséges. Minthogy azonban a fentebb felhívott 1890: II. t.-c. 27. §-ának harmadik bekezdése a sértettnek a tárgyaláson kifejezett kívá­natáfa az ítéletnek egész terjedelmében, indokaival együtt való közzétételét írja elő; minthogy a sértett részére a törvény által biztosított ezen elégtétel mint jog, a bíróság tetszése szerint meg nem szorítható, — a b.—i büntető kir. törvényszéknek mint fel­lebbviteli büntető bíróságnak nem volt semmi törvényes oka arra, hogy a kir. járásbíróság e részbeni helyes ítéleti rendelkezését meg­változtassa. A koronaügyész a Bp. 441. §-a alapján a büntető kir. törvény­szék, mint fellebbviteli büntető bíróság ezen nyilvánvaló törvény­sértése miatt a jogegység érdekében perorvoslattal él, amelyet ala­posnak elismerni és a Bp. 442. §-a értelmében a törvénysértés megállapítani kellett. 799. szám. Az 1913. évi XXXIV. t.-c. 2. §-a nem tesz különbséget élő és meg- 1913:XXXIV halt király között. t.-c. 2 §. E szakasz hatálya a meghalt királyok ellen az uralkodásuk ide- 1923:XLVII jére és akkori uralkodói magatartására vonatkozóan elkövetett sértésre is kiterjed.

Next

/
Oldalképek
Tartalom