Büntetőjogi határozatok tára. VII. kötet (Budapest, 1927)

Anyagi jog. 69 szándékosan elmetszették, kétségtelen tehát, hogy szándékos cselekményüknek a távbeszélő használhatóságának félbeszakítása elválaszthatatlan következménye volt. Sőt ezt a büneselekményt előbb követték s fejezték be, mint a lopást, amelynek elkövetési cselekménye külön és Önállóan később valósult meg. Ez okból a vádlottakat á terhükre az alsófokú bíróságok által megállapított lopásokon és orgazdaságon felül — arra való tekintettel, hogy a rongáláson kívül a lemetszett huzalokat jogtalanul el is tulajdonították, a lopásokkal és orgazdasággal anyagi halmazatban rongálás bűncselekményében is bűnösöknek kellett kimondani. Ez irányban tehát a kir. főügyész részéről a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján a bűnösség meg nem állapítása miatt és a bűncselekménynek a Btk. 439. §-a és az 1912. évi LXII1. t.-c 21. §-a szerint való minősülése végett bejelentett, a koronaügyész által fenntartott semmiségi panasz alapos. Miért is az alsófokú bíróságok ítéleteit megsemmisíteni és a törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellett. 796. szám. A kir. törvényszéki orvos közhivatalnok. Btk. 461. §. E. H. 1923. évi november hó 21-én B. II. 4220/1923. szám. Elnök: Szeőke István kir. kúriai tanácselnök. Előadó : Módly Béla kir. kúriai bíróKoronaügyészség : Finkey Ferenc koronaügyészi helyettes. I. A gy.—i kir. törvényszék mint büntető bíróság meghozta a következő ítéletet: B. P. vádlott bűnös 1 rendbeli az 1914 : XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző és a 3. §. 2. bekezdése 2. pontja szerint minősülő rágalmazás vétségében és 1 rendbeli az 1914 : XLI. t.-c. 2. §-ába ütköző s a 3. §. 2. bekezdése 2. pontja szerint minősülő becsületsértés vétségében, a melyet úgy követett el, hogy Gy.-án gy.—i kir. ítélőtábla, mint elsőfokú fegyelmi hatóság előtt, 1922. évi június hó 24-én megtartott fegyelmi tárgyalás alkalmával dr. W. K. s.—i kir. törvényszéki elnökről, tehát közhivatalnokról, hivatásának gyakorlására vonatkozó azt a tényt állította, hogy az orvosi bizonyítványokban betegsége s annak gyógytartalmát, illetőleg az eltéréseknek okát abban látja, hogy elnöke dr. W. K. a törvényszéki orvossal megvizsgáltatását megelőzőleg beszélt s így az történt,