Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

Rendszeres mutató. XLIX séges közbenső kereskedéssel drágítja, még ha reá nézve ez a közbenső kereskedése veszteséggel járt volna is. (E. H. 1922. január 18-án B. II. 3743/1921. szám.) 703. szám. 1 §. 4. p. Az 1920: XV. t.-c. 1. §. 4. pontjába ütköző vétség létrejötte szempontjából közömbös, vájjon az elért nyereség a méltányos hasznot meghaladja-e, de sőt közömbös még az is, hogy a cselekmény nyereséggel járt-e s nem függ ezen vétség, mint veszélyeztető cselekmény attól sem, vájjon áremelkedés tényleg bekövetkezett-e. (E. H. 1921. november 30-án B. II. 4136/1921. szám.) 704. szám. 1. §. 4. pAz 1920: XV. t.-c. 1. §. 4. pontjában meghatározott vétség be van fejezve akkor is, ha a nyerészkedésre irányuló célzattal megvásárolt közszükségleti cikk átvétele még nem történt meg. (E. H. 1921. augusztus 16-án B. sz. 2321/1921. szám.) 705. szám. 1. §. 4. p. Az üzérkedés fogalma nem függ az ártúllépések számától. (E. H. 1921. április 12-én B. II. 497/1921. szám.) 706. szám. 1. §. 4. p. Az áru rendes forgalmi útja is, ha az áru a termelőtől a nagykereskedőhöz, a nagykereskedőtől a kiskereskedőhöz s ettől a fogyasztóhoz jut. Ez a láncolat azonban árdrágításra alkalmas módon meg van zavarva akkor, ha közben az áru a nagykereskedőtői a kiskereskedőhöz való útjában más kiskereskedő kezén is megy át, mert minden egyes közbeneső továbbadás az áru vételárát a fogyasztó rovásúra drágítja. (E. H. 1921. november 9-én B. II. 3180/1921. szám.) 707. szám. 1. §. 4. p. A szivar közszükségleti cikk lévén, az azzal árdrágításra alkalmas módon való üzérkedés az 1920: XV. t.-c. 1. §. 4. 4