Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

Rendszeres mutató. XLV1I fél (agent provocateur) részéről hiányzik a jogügylet létrejöttéhez a magánjogi szabályok szerint szükséges komoly akaratnyilvánítás. Ennek hiánya az ügyletben résztvevő személyeknek büntetőjogi felelősségét nem érinti. Azért, akinek akaratnyilvánítása komoly volt, semmiesetre sem érinti, tehát még akkor sem, ha az ügyletben az agent provocateur, kezdeményező fellépése folytán ment be. Az agent provocateur, ha hivatalos kötelességében járt el, büntetőjogi felelősségre nem vonható. Az 1920: XV. t.-c. 1. §-ának 2. pontjába ütköző vétség nem az ügyletkötéssel, hanem már az ár követelésével létesül. A „követel" szó az 1920: XV. t.-c. alkalmazása szempontjából nem jelenti azt. mintha az árnak alku eredményének kellene lennie, amelyből az illető engedni nem hajlandó, hanem elég már az olyan puszta kijelentés is, amely szerint valaki közszükségleti cikk árát a megengedettnél magasabb árra mondja. (E. H. 1921. évi május hó 3-án B. II. 304/1921. szám.) 699. szám. 1. §. 2. p. Az 1920: XV. t.-c. 1. §. 2. pontja szerint a méltányos hasznot meghaladó nyereség kiszámításánál a gazdasági élet viszonyain kívül nem csupán a beszerzési és egyébb költségeket, hanem az összes egyébb körülményeket is tekintetbe kell venni. Ilyen körülmény az áruban időközben beállott tetemes értékcsökkenés ; megromlott cikk eladási árának megszabásánál nem vehető alapul a romlatlan állapotban vett cikk ára. Az uzsorabíróságnak az az eljárása, mely szerint az ítélet indokolásában az ülnöknek kétségtelenül a tanácskozás alkalmával előterjesztett véleményét bizonyíték gyanánt használta fel, az ítélkezés logikájába ütközik, törvényellenes, mert ellentétben áll a Bp. 64. §. 6. pontjában, a 307. §. második és a Bp. 324. §. első bekezdésében meghatározott alapvető szabályokkal. (E. H. 1922. évi január hó 18-án B. II. 4945/1921. szám.) 700. szám. /. §m 2. p. Valamely üzem vagy vállalat keretében elkövetett áruuzsora miatt személyes tevékenységük fokához képest tettesként vagy