Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

Rendszeres mutató. XXXV 648. szám. 43. §. és 45. §. 4. p.% Nem a haszon jelentékeny volta és a megélhetés biztosítása teszi üzletszerűvé a kerítést, hanem az állandó akarat kerítő cselekményeknek abból a célból való gyakori elkövetésére, hogy az keresetforrásként jövedelmezzen. (E. H. 1915. évi december hó 7-én B. I. 6131/1915. szám.) 649. szám. 43. §. és 45. §. 4. p. A találkahely tulajdonosa engedélye alapján nem foglalkozhatik azzal, hogy rendőrileg kéjnőkként be nem jegyzett nőket nemi közösülésre üzletszerűen megszerezzen. A minősítettségre való tekintettel közömbös, vájjon az ilyen nők a közösülés idejében tisztességesek voltak-e vagy nem. (E. H. 1916. évi március hó 21-én B. I. 9653/1915. szám.) 650. szám. 43. — 46. §. Ha a belföldi bordélyházban volt nő saját akaratából, minden reábírás nélkül helyeztetik el külföldi bordélyházba, annak tette, ki a nőt külföldre szállítja vagy szállíttatja, nem bűncselekmény. (E. H. 1916. évi február hó 29-én B. I. 4916/1915. szám.) 651. szám. 46. §. 3. bek. Üzletszerű kerítés esetében a büntetés kiszabásánál a Bn. 46. §. 3. bekezdését is alkalmazni kell. (E. H. 1919. évi január hó 28-án B. I. 6442/1918. szám.) Az 1909: II. t.-c. 41. §-ának első bekezdése szerinti kihágás és nem az u. e. t.-c. 38. §-nak 1. bekezdése szerinti vétség ismérveit meríti ki az útlevél nélküli kivándorlónak az elszállíttatása helyére való puszta kalauzolása. (E. H. 1917. évi május hó 2-án B. I. 155/1917. szám.) 1909: II. t.-c. a kivándorlásról. 652. szám. 43. §. 1. bek. 3