Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

Rendszeres mutató. XXXIII 641. szám. 470., 465. és 467. §. Az aktív megvesztegetés csak addig bírálandó el a Btk. 470. §-a alapján, míg a tényálladék a Btk. 467. §-ban meg­határozott bűntettre való sikertelen felbujtás, vagyis az említett bűntett előkészületi cselekménye keretében mozog. Ha pedig a közhivatalnok a megvesztegető reábírása (megvesztegetése) folytán a Btk. 467. §-a szerinti büntettet elkövette vagy meg­kísértette, az esetben az aktív mégvesztegető a Btk. 467. §-ban meghatározott bűntettben vagy ennek kísérletében mint a Btk. 69. §. 1. p. szerinti felbujtó bűnös. (E. H. 1919. évi január hó 21-én B. IV. 1357/1918. szám.) 1883 : XXV. t.-c. 1. §. az uzsoráról és káros hitelügyletekről. 642. szám. 1. §. A sértett által fizetendő szövetkezeti tagsági díjak, mint a kölcsön után járó ellenszolgáltatások veendők számba, ha a sértett csakis a kölcsön elnyerése végett lépett a szövetkezet tagjai közé. Abból, hogy a sértett a reánézve terhes kikötést elfogadta, megállapítható, hogy sértett szorult helyzetben volt és hogy azt a vádlott tudta. (E. H. 1913. évi február hó 18-án 1304/B. 1913. szám.) 1890 : II. t.-c. a védjegyek oltalmáról. 643. szám. 10. és 32. §. Külföldi kereskedő, iparos, vagy termelő cége, címere, üzleti elnevezése a jogosulatlan használattal szemben ép oly oltalomban részesül, mint a belföldié, feltéve, hogy a magyar állam a külföldi honos államával erre vonatkozóan szerződési vagy viszonossági viszonyban áll. (J. E. 1918. évi december hó 17-én B. I. 6159/1918. szám.) 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom