Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

Anyagi jog. 43 selés érdekei ellen elkövetett bűntettnek alkotó elemeit magában foglalja... A kir. törvényszék arra figyelemmel, hogy bár két fogolynak nyújtottak vádlottak a szökésben segélyt, de a megsértett érdek egy, s így a két fogoly megszöktetése az egységes büntetőjogi eredménynek csak hatálybeli fokozásaként jelentkezvén, vádlottak cselekményében csak egy rendbeli bűncselekményt lát fenforogni... II. A kir. Kúria a fogolyszöktetés bűntettével vádolt R. Gy. és R. Gy.-né L. A. ellen a d.—i kir. törvényszék előtt a Gybp. rendes szabályai szerint folyamatba tett s ugyanott 1916. évi szeptember hó 21-én B.V. 2684/4. szám alatt elintézett bűnvádi pert a kir. ügyész s a vádlottak semmiségi panasza folytán vizsgálat alá vévén, követ­kező ítéletet hozott: A kir. Kúria... a kir. ügyésznek semmiségi panasza folytán a kir. törvényszék ítéletét a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjában körülírt okból a Bpn. 33. §-ának első bekezdése értelmében mind a két vádlottra nézve a minősítés és a büntetés tekintetében megsemmisíti, vádlottaknak mint tettestársaknak (Btk. 70. §.) a kir. törvényszék ítéletében körülírt tettét a Btk. 447. §-ának 1. bekezdésében meg­határozott, a Hvm. 11. §-ának első bekezdése szerint minősülő, a Btk. 92. §-ának alkalmazása folytán a Btk. 20. §-ához képest két fogolyszöktetés vétségének minősíti Indokok:... A kir. törvényszék a tettet tévesen minősítette egyrendbeli fogolyszöktetésnek; s ez okból alaposnak kellett elfogadni a kir. ügyész ez irányban a Bp. 385. §-ának 1. b) p. alapján használt semmiségi panaszát. Ennek következménye a kir. törvényszék ítélete minősítési és büntetési részének megsemmisítése és a jelen ítélet rendelkező része szerint való határozat. Téves ugyanis a kir. törvényszéknek az a jogi érvelése, hogy a két szökevény hadifogoly tovább szökésére való segélynyújtás azért egy és nem két bűncselekmény, mert a megsértett érdek csak egy, s így a két szökevény hadifogoly segélyzése által az egységes büntetőjogi eredmény csak hatásában fokozódott. A Btk. 447. §-ának első bekezdése ezzel szemben „valamely fogolynak" szöktetéséről szól, ami közönséges nyelvtani magyarázat mellett is egy egyént jelent, s nem tűri meg azt a feltevést, hogy 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom