Büntetőjogi határozatok tára. VI. kötet (Budapest, 1926)

34 Anyagi jog. az arra vonatkozó tényekből s körülményekből vont következtetésre alapított értékelés eredménye, jogkérdésnek veendő, az tehát nem olyan ténybeli megállapítás, mely a semmiségi panasz keretéből ki van zárva. Ugyanez áll arra a kérdésre is, hogy valaki hibás-e valamely esemény, állapot, mulasztás, vagy azok következményei miatt, akár szándékosságból, akár gondatlanságból fakadt is ez a hibája. Nyilvánvaló tehát, hogy a most tárgyalt kérdéseket nem lehet kizárni a felülvizsgálat keretéből, ha a semmiségi panaszt az előzetes letartóztatásnak és vizsgálati fogságnak a Btk. 94. §.-ában szabályozott köteles beszámítása végett használják. Kívánatos azonban, hogy az alsóbbfokú bíróságok, szem előtt tartva a Bp. 327. §.-a 2. bekezdésének e) pontját, a Btk. 94 §.-ára alapított határozatuk meghozatalánál tüzetesen állapítsák meg a beszámítás jogi alapját, vagy annak hiányát, mert habár a Bp. 505. §.-ának második bekezdése szerint az ítéletnek az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság beszámítására vonatkozó mulasztása az e tárgyban hozandó külön végzéssel pótolható, a beszámítás hallgatag mellőzése, avagy az ezen kérdésre vonatkozó indokok tüzetes kifejtésének hiánya, félreértésre adhat alkalmat s az erre vonatkozó perorvoslat esetében megnehezítheti a felülvizsgálat alapos foganatosítását. A Btk. 94. §.-ának utolsó tétele, valamint a Bp. fentebb már említett 537. §.-ának utolsó bekezdése, továbbá az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság beszámítandó s illetve beszámítható időtartamát illetően foglal magában köteles jogszabályt, amenynyiben a Btk. 94. §.-a szerint a büntetésből nem szabad többet kitöltöttnek nyilvánítani, mint amennyit az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság tartama kitesz, a Bp. 537. §.-ának utolsó bekezdése szerint pedig a járásbírósági eljárásban az előzetes letartóztatás teljes tartama mindig levonandó a büntetésből. Az ezen tiltó s illetve parancsoló rendelkezéssel ellenkező bírói határozat tehát szintén alapul szolgálhat a Bp. 385. §.-a 2. pontjában meghatározott anyagi semmiségi ok megállapítására, következésképen az e címen használt semmiségi panaszt sem lehet kizártnak tekinteni, az ügy érdemének felülvizsgálata keretébe tartozván annak az eldöntése, hogy csakugyan fenforog-e a panaszlott törvénysértés, vagy sem. Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság beszámítása körül leggyakrabban felmerülő vitás kérdésekre vonatkozó fentebbi