Büntetőjogi határozatok tára. V. kötet (Budapest, 1915)

68 J/p. szám. hogy az egyesítésre és a további eljárásra több illetékes bíróság közül az van hivatva, melynek hatáskörét a bűncselekmények egyiké sem haladja meg; miből folyik, hogy törvényszék ésjárásbíróság hatáskörébe utalt bűnügyek egyesítésére és a további eljárásra a törvényszék, mint nagyobb hatáskörű bíróság hivatott. Amennyiben azonban az ügyek egyesítése az eljárás folyamán nem eszközöltetett és valakit különböző jogerős ítéletekkel több szabadságvesztés-büntetésre ítéltek anélkül, hogy az ítéletek hozásánál az összbüntetésre, illetőleg a büntetések egyesítésére nézve irányadó szabályokat alkalmaztak volna, akkor ennek a mulasztásnak pótlását teszi lehetővé a Bp. 517. és 518. $§-aiban szabályozott kivételes eljárás, melynek foganatba vételével a büntetések utólag összbüntetésbe foglalandók, illetőleg egyesítendők. Ámde a Bp. 517. és 518. §§-ai hatásköri szabályokat nem tartalmaznak; sem pedig a bűnügyek egyesítésére nézve a Bp, 19. §-ában foglalt hatásköri szabályt nem módosítják; kétségeién tehát, hogy a Bp. 518. §. harmadik bekezdésének az a rendelkezése, mely szerint az összbüntetés meghatározása, illetőleg a büntetések egyesítése iránt az eljárásra az a bíróság illetékes, melynek ítélete mondta ki a legsúlyosabb büntetést, csak akkor alkalmazható, ha az összbüntetésbe foglalandó, illetőleg egyesítendő büntetések egyenlő hatáskörrel felruházott bíróságok Ítéleteiben vannak megállapítva; hogy ellenben a különböző hatáskörű bíróságok Ítéleteiben megállapított büntetéseknek összbüntetésbe foglalására, illetőleg a büntetések egyesítésére a nagyobb hatáskörű bíróság hivatott akkor is, ha nem annak ítélete mondotta ki a legsúlyosabb büntetést; vagyis, hogy a jelen esetben a kir. járásbíróság a kir. törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezésére és az összbüntetés meghatározására nem bírt hatáskörrel. Megsértette a törvényt a kir. járásbíróság annyiban is, amennyiben az ifj. G. D. vádlott ellen a különböző ítéletekkel megállapított pénzbüntetéseket is összbüntetésbe foglalta, holott összbüntetés kiszabásának csak szabadságvesztés-büntetések tekintetében van helye; pénzbüntetések pedig nem összesíthetők mint az a kir. Kúria által a jogegység érdekében használt per-