Büntetőjogi határozatok tára. V. kötet (Budapest, 1915)

56 515. szám. Bp. nek az 1883: XLIV. t.-c. rendelkezésétől eltérően való átváltoztatását rendeli. 515. szám. Ha a főtárgyalás elnöke által tett intézkedés a bizonyítás kérdését érinti és ennélfogva az ügy érdemei részének eldöntésére befolyással lehet, ez ellen a felek a Bp. 384. §. 9. pont/fa alapján semmisségi panaszt használhatnak. E. H. 1912. évi jaDuár 24-én 488 B. 912. sz. Elnök : Vavrik Béla, a kir. Kúria másodelnöke. Előadó: Sziits Miklós kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Vargha Ferenc koronaügyészi helyettes. A kir. Kúria szándékos emberölés bűntette miatt vádolt ifj. K. M. ellen folyamatba tett s a r—i kir. törvényszék mint esküdtbíróság által 1911. évi október 17-én 1694. szám alatt hozott ítélettel elintézett bűnvádi pert a vádlottnak és védőjének írásban is indokolt semmisségi panasza folytán vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A semmisségi panaszok elutasíttatnak. Indokok: A kir. törvényszék mint esküdtbíróság ítélete ellen a vádlott csatlakozásával a védő jelentett be semmisségi panaszt a Bp. 384. 9. pontja alapján azért, mert a bíróság elnöke az orvosszakértőnek a válaszadást a védő egy kérdésére megtiltotta, a bíróság pedig az elnöknek ezen intézkedése ellen bejelentett semmisségi panaszát visszautasította. Az elnök intézkedése miatt, a feleletadás eltiltására nézve, a főtárgyalás folyamán bejelentett alaki semmisségi okot a törvényszék ugyanakkor már visszautasította, valamint a visszautasító végzés ellen nyomban bejelentett semmisségi okot is, a védő azonban az ítélet kihirdetése után az ellen a főtárgyalás közben bejelentett semmisségi okokat fönntartván, — ami az újból való bejelentéssel azonos — tekintve, hogy a Bp. 384. §. negyedik bekezdésének a főtárgyalás közben eleget tett, a perorvoslat visszautasításának pedig a Bp. 430. §. harmadik, 388. §. második bekezdése és 432. >$-a értelmében, csak ekkor, — az ítélethirdetés után — lehetett volna helye : ennélfogva az elnöki intézkedés miatt bejelentett semmisségi okokat is figyelembe kellett venni s első sorban azt vizsgálni, vájjon az elnöki intézkedés miatt ily perorvoslatnak egyáltalán lehet-e helye.