Büntetőjogi határozatok tára. V. kötet (Budapest, 1915)

359- §• $02. szám. 33 ott 1910. évi szeptember hó 15-én 8040 sz. alatt, a b—i kir. ítélőtábla által pedig a kir. ügyésznek és vádlottnak fellebbezésére 1910. évi december hó 9-én 9110 sz. a. elintézett bűnvádi ügyet a kir. főügyésznek a koronaügyész által is fenntartott semmisségi panasza folytán vizsgálat alá vévén, következő ítéletet hozott: A kir. ítélőtábla ítélete a Bp. 385. §. 1. a) pontjában meghatározott semmisségi okból a Bp. 437. Í;. harmadik bekezdése értelmében megsemmisíttetik és Sz. P. vádlott bűnösnek mondatik ki a Btk. 359. $-ban meghatározott, a Btk. 356. §. 1. tétele szerint minősülő sikkasztásnak tekintendő vétségben s e miatt a Btk. 359. alapján az ítélet foganatba vétele napjától számítva tizennégy (14) napi fogházra és egy (1) évi hivatalvesztésre ítéltetik. Indokok: A kir. ítélőtábla által megállapított tényállás szerint az i—i 2240. számú telekjegyzőkönyvben A 1. 1—4. sorszám alatt felvett s vádlott tulajdonát képező ingatlanokra B. L. végrehajtatónak 100 korona és járulékaiból álló követelés erejéig a végrehajtási zálogjog 1909. évi február hó 19-én bekebeleztetett és 1909. évi május hó 29-én az árverés kitűzése is feljegyeztetett. Vádlottnak mindezekről tudomása volt. Az utóajánlat folytán elrendelt s másodízben 1909. évi október 23. napjára kitűzött árverési hirdetményt is vádlott 1909. évi szeptember hó 25-én kézhez vette. Ennek dacára vádlott 1909. évi szeptember hó utolsó napjaiban az árverés tárgyát képező ingatlanon épült ház tetőzetét leszedte, az épületfákat, ablakokat és ajtókat, továbbá az udvaron volt kútágast, 30—40 darab fűzfát, nemkülönben a szöllőben volt s rendeltetésükhöz képest a földbe vert 1000 darab szöllőkarót kiszedte s mind e kétszáz koronán aluli értékű tárgyakat az ingatlanról elvitte és elidegenítette. A valónak elfogadott ezen tényállás mellett a kir. Ítélőtábla tévesen mondotta ki azt, hogy vádlott cselekménye nem foglalja magában sem a vád tárgyát képező, sem más büntetendő cselekmény tényálladékát. Téves a kir. ítélőtábla álláspontja azért, mert az ingatlanra bekebelezett jelzálogjog kiterjed az ingatlan tartozékára is; a végrehajtási zálogjognak már pusztán a bekebelezése, valamint az Büntetőjogi Határozatok Tára. V. 3