Büntetőjogi határozatok tára. V. kötet (Budapest, 1915)

6 4-86. szám Btk. Btk. 486. szám. 330. és A behajtott lábas jószágfiiak a zálogbirtokos lakásához tartozó 368. §. *árt helyről a zár feltörése mellett való visszavétele a magánlaksértés bűntettének és a jogtalan elsajátítás vétségeinek anyagi halmazatát állapítja meg. E. H. 1912. évi május hó 7-én 3363/B. 912. sz. Elnök: Baumgarten Izidor kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Weis Károly kir. kúriai bíró. Koronaügyészség: Stipl Károly koronaügyészi helyettes. A kir. Kúria magánlaksértés bűntette és jogtalan elsajátítás vétsége miatt vádolt K. J. és K. I. ellen a k—i kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1911. évi szeptember hó 20-án 3404. B. sz. alatt, a] t—i kir. ítélőtábla által pedig a vádlottak és a védő fellebbezésére 1911. évi deczember hó 13-án 1239. B. szám alatt elintézett bűnvádi pert a kir. főügyész semmisségi panasza folytán vizsgálat alá vévén, következő ítéletet hozott: A kir. ítélőtábla ítélete a Bp. 385. §. 1. b) pontjában meghatározott semmisségi okból a Bp. 437. §-ának harmadik bekezdése értelmében a minősítésre nézve annyiban, amennyiben eszmei halmazat állapíttatott meg, ebből folyóan a büntetésre nézve is megsemmisíttetik, K. J. és K. I. vádlottak a Btk. 330. §. és 331. §. 2. pontjában meghatározott, de a Btk. 92. §. alkalmazásával a 20. §. alapján minősülő magánlaksértési vétségben és ezzel anyagi halmazatként a Btk. 368. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétségében mondatnak ki bűnösöknek s ezért a Btk. 331., 368., 92., 96., 97. §-ai alapján személyenként tizenöt (15) napi fogházra és az 1892 : XXVII. t.-c. 3. §-ában jelzett célra fordítandó s behajtatlanság esetében a Btk. 53. $-a értelmében további kettő (2) napi fogházra átváltoztatandó húsz (20) korona pénzbüntetésre ítéltetnek. Indokok: A kir. ítélőtábla ítélete ellen a kir. főügyész a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján azért jelentett be semmisségi panaszt, mert anyagi halmazat helyett tévesen állapíttatott meg az eszmei halmazat. A semmisségi panaszt a kir. Kúria alaposnak találta. A kir. ítélőtábla által bizonyítottnak elfogadott tényállás szerint vádlottak sertését a sértett mezei kártétel miatt behajtotta s a községi elöljáróság tudtával zálog gyanánt a lakásához.