Büntetőjogi határozatok tára. IV. kötet (Budapest, 1911)

So 34-1- szám. Btk. Btk. 341. szám. 176. §. Nem tartozik a Btk. 176. §-ának tényálladékához, hogy a csoport az erősssak kifejtésére irányuló célzattal verődjék össze, elegendő a véletlen csoportosulás is. E. H. 1903. évi április hó 28-án 3770/B. 1903. sz. Elnök: Sebestyén .Mihály kúriai lanácselnók. Előadó: Weinberger Ignác kúriai biró. Koronaügyészség: Reisz Andor koronaügyészi helyettes. I. A p—i kir. ítélőtábla magánosok elleni erőszak bűntettével vádolt P. J., szül. H. A. és társai bűnvádi perét, melyben a ny—i kir. törvényszék 1902. évi július hó 15-én 5565. sz. a. ítéletet hozott, P. J.-né és társai vádlottaknak és közös védőjüknek írásban is indokolt fellebbezése folytán 1902. évi december hó 19-én vizsgálat alá vévén, a következő ítéletet hozta: A kir. törvényszéknek ítéletét részben és pedig akként változtatja még, hogy a fogházbüntetés tartamát leszállítja, egyebekben pedig a kir. törvényszék ítélétének fellebbezett részét helybenhagyja. Indokok.... A védő és az ehhez csatlakozott összes elitélt vádlottak, az ítélet ellen a Bp. 385. §. 1. a) és c) pontja alapján jelentettek be jogorvoslatot a védő részéről kifejtett azzal az indokolással, hogy az erőszak elkövetésére irányzott szándék nélkül képződött csoportban való jelenlét s a bizonyítottnak talált csekélyebb tevékenység a Btk. 176. §-ába ütköző tiltott cselekmény tényálladékát nem állapítja meg. Ezt az érvelést a kir. ítélőtábla nem tehette magáévá azért, mert a kir. törvényszék által megállapított és e helyütt is bizonyítottnak vett az a tényállás, hogy az elítélt vádlottak az eloszlásra irányuló ismételt csendőri felhívás dacára a csoportban valamennyien, a dobálásban s az ellenpárti választók kocsijainak feltartóztatásában pedig többen tényleg résztvettek, a Btk.-nek a törvényszék által alkalmazott 176. §-ába ütköző cselekmény tényálladékát kimeríti, mert vádlottak az erőszakoskodásban részint közvetlenül, részint jelenlétük és lármájuk által közvetve működtek közre.