Büntetőjogi határozatok tára. IV. kötet (Budapest, 1911)

.34 J02. szám. Btk. alapján a Btk. 96. és 98. §-ai voltak irányadók azért, mert H. M. a külön ítéletek által egy bűntett miatt és vétség miatt több rendbeli szabadságvesztésbüntetésre, nevezetesen tizenkét évi fegyházra és tizennégy napi államfogházra ítéltetett. Úgy az anyagi büntető törvénynek a bűnhalmazatra vonatkozó rendelkezései, valamint a Bp. 518. §-ának hetedik bekezdésében foglalt az a szabály, hogy az összbüntetés meghatározása az előbbi ítéletekkel kimondott büntetések tartama és súlyosságuk aránya alapján történik: kizárják azt a felfogást, mintha a Btk. 100. §-ában meghatározott eseten kívül lehetne olyan eset, melyben a külön Ítéletekkel kiszabott határozott ideig tartó szabadságvesztésbüntetések közül az egyik a magábafoglalás által elenyésztethetné a másik büntetést. Minthogy itten nem forog fenn a most felhitt 100. §. esete: a büntetések mérsékelt halmazatának már az anyagi büntetőtörvényben felállított és a Bp. 518. §-ának 7. bekezdésében is kifejezésre juttatott általános szabályt kell követni. A bíróság azonban e szabályt nem követte, mert az összbüntetést a 12 évi fegyház és a 14 napi államfogház helyett' 12 évi fegyházban, azaz akként határozta meg, mintha a törvény szerint meg volna engedve, hogy az előbbi ítéletek egyikében kiszabott büntetést a bíróság a másik ítéletben kiszabott büntetést is magában foglalónak nyilváníthassa. Ezek folytán a kir. ügyészség részéről a büntetés kiszabása miatt azon az okon használt semmisségi panaszt, hogy az izgatás vétsége miatt kirótt 14 napi államfogház egészen elengedtetett, alaposnak kellett tekinteni s a törvénynek megfelelően jelen ítélet szerint kellett határozni. Btk. 302. szám. 96. §• Aki két személyt hamis tanuzásra szándékosan reábír, kétrendbeli hamis tanuzás bűntettében mint felbujtó válik bűnössé, habár a kéé tanú .hamis és esküvel megerősített vallomása ugyanazon ténykörülményre vonatkozik. E. H. 1894. évi december hó 20-án 2718/B. 1894. sz. Elnök: Czorda Bódog kúriai másodelnök. Előadó: Székács Ferenc kúriai bíró.