Büntetőjogi határozatok tára. IV. kötet (Budapest, 1911)

26 2p5- szám. Btk bölésre egyszerre megnyílván és vádlott magát az őt ostromlókkal szemben találván, fegyverét elsütötte s a lövés N. M.-t találván ez ennek következtében életét vesztette; tekintve a vádlottnak ezen tényállásra alapított azon védelmét, bogy a künnlármázó és ajtaját erőszakosan betörni akaró, őt halállal fenyegető fegyveres emberek által magát veszélyezettnek látta és ennek következtében az ajtó felnyitása után puskáját elsütvén, csakis jogos védelmet gyakorolt; tekintve, hogy az ismert kifejtett ténykörülményeknek mint valódiaknak elfogadása után az ezekből vont azon következtetést, hogy vádlott alaposan tarthatta magát veszélyeztetettnek, igazoltnak kellett elfogadni; tekintve, hogy ezen igazolt következtetést nem gyöngíti azon felfogás, mely szerint vádlott a jogos védelem határait túllépte volna, mert a támadók ellenséges indulata és vádlott bántalmazására törő erőszakoskodási szándékuk világos lévén, a legkétségtelenebb külcselekedetekben nyilvánult és a jogos védelem megállapítása végett a törvény nem követeli, hogy megtámadott bevárja, míg az erőszakoskodók őt személyesen megrohanják, fizikai hatalmukba kerítik, illetőleg ütéssel, vágással, szúrással, avagy más tettlegességgel illetik, mely esetben a védelem a legtöbbször eredménytelen lenne, hanem a törvény s nevezetesen a Btk. 79. §. második bekezdésének világos rendelkezése szerint a fenyegető — tehát még be nem következett megtámadás elhárítására szükséges — habár egyébként büntetendő cselekmény is megállapítja a jogos védelmet; tekintve végre, hogy a fennforgó esetben a jogtalan megtámadtatás veszélye kétségtelenül be van bizonyítva, amint nem szenvedhet kétséget, hogy az erőszaknak más módon való elhárítása — mint a betörők elleni erőszak használása által — a létezett vizonyok között vádlott részéről alig volt lehetséges: mindezeknél fogva vádlott rendkivüli fellebbezésének helyt adni kellett, ennek következtében mindkét alsóbbfokú bírósági itélet fellebbezett részében való megváltoztatása mellett, vádlott N. L. az ellene szándékos emberölés büntette miatt emelt vád alól a Btk. 79. §. második bekezdése alapján felmentendő és szabadon bocsájtandó volt.