Büntetőjogi határozatok tára. IV. kötet (Budapest, 1911)

359- §• 4.14. szám. 187 valóknak, hogy U. F. vádlott azt az 560 korona óvadékösszeget, melyet a nevezett vádlott cégtársával, W. Gy.-el együtt a k—i ref. eollegium pénztárába letett s amely a K. városi kir. járásbíróság kiküldő végzésé folytán a K—i Kereskedelmi Bank Részvénytársaság 300 korona és járulékaiból álló követelésének fedezésére az 1901. évi április hó 15-én eszközölt biztosítási végrehajtás alkalmával lefoglaltatott, annak dacára, hogy az említett 560 K óvadék lefoglalásáról s a bírói zár megtörése következményeiről értesítve volt, a letiltási rendelvény kézbesítése előtt társával, W. Gy.-el fölvette s habár annak fölvételekor bírói zár alatt létéről tudomással bírt, azt a saját céljaira fordította. Ezek a valóknak elfogadott tények büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítván, a Bp. 385. $-ának 1. a) pontjában meghatározott semmisségi ok nem forog fenn. Minthogy azonban a fentebb említett óvadékösszeg annak lefoglalása alkalmával a k—i ref. eollegium pénztárában volt elhelyezve, tehát az a vádlottnál rem hagyatott, sem reá nem bízatott s ekként a vádlottnak ama megállapított és valónak elfogadott cselekményében, hogy a végrehajtás útján lefoglalt s letiltott azt a saját óvadékösszegé^ melyre a foglaltató zálogjogot szerzett a zálogbirtokostól, jogtalanul elvette, a Btk. 359. §-ában meghatározott sikkasztásnak alkotó elemei fel nem találhatók, hanem a vádlottnak, említett cselekménye a Btk. 368. *-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétségének ismérveit meríti ki; s minthogy az alsófokú bíróságok a megállapított s valóknak elfogadott föntebb felsorolt tények alapján a büntetőtörvénynek megfelelő rendelkezését a cselekmény minősítése tekintetében tévesen alkalmazták s ez, tekintettel arra, hogy a Btk. 368. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétsége a Btk. 359. §-ában meghatározott bűntett vagy vétségnél enyhébben büntetendő, a vádlott sérelmére szolgál ; és minthogy a Btk. 429. §-ában megjelölt esetek egyike sem forog fenn : ennélfogva a Bp. 385. £-ának utolsó bekezdése szerint hivatalból figyelem bevett s az említett §. í..b) pontjában meghatározott semmisségi ok alapján, az ítélet rendelkező részében idézett törvényszakasz értelmében, mindkét alsófokú bíróság ítéletének a cselekmény minősítésére s ezzel kapcsolatban a büntetés kiszabására vonatkozó részét megsemmisíteni s a törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellett.