Büntetőjogi határozatok tára. IV. kötet (Budapest, 1911)

142 j8j. szám Btk. A kir. Kúria súlyos testi sértés miatt vádolt P. A. elleni bűnvádi ügyben, melyben az a—i kir. törvényszék által 1882 május 12-én 2693. sz. a. hozott ítélet ellen a kir. ügyészség felleb­bezése folytán a b—i kir. ítélőtábla 1882 július 3-án 29,637. sz. a. hozott ítéletet, ezen ítélet ellen vádlottnak és a kir. ügyésznek fellebbezése folytán következőleg ítélt: Vádlott P. A. a Btk. 301. §-ba ütköző és eszerint minősülő súlyos testi sértés bűntettében mondatik ki bűnösnek . . . Indokok: Azon körülmény, hogy vádlott töltött puskáját M. K. ellen irányozván, ezt arcon lőtte, teljesen be van bizo­nyítva, valamint be van bizonyítva az is, hogy M. K. e lövés által testi sértést szenvedett s nevezetesen arcán és fülén meg­sebesíttetett. Az ölési szándék nem lévén bizonyítva, eszerint a cselek­mény minősítésére nézve, a sérülés által okozott egészségzavar tartama lévén az elhatározó, a sérült azt állítja, hogy az arcán és fülén ejtett sebek csakis huszonöt nap elteltével gyógyultak be. Az orvosi látlelet az egészség megzavart állapotának e tar­tamát nem vonja ugyan kétségbe, azonban azt hozza fel, hogy e tartam nem magának a sérülés nagyságának és súlyosságának, hanem a rendes gyógykezelés elmulasztásának volt a következ­ménye ; az említett orvosi véleményben ugyanis az mondatik, hogy a sebek rendes gyógykezelés és lelkiismeretes ápolás mel­lett tíz nap alatt begyógyulhattak volna. A kir. ítélőtábla fent­megjelölt ítélete a cselekmény minősítésénél ezen orvosi véle­ményt veszi alapul s ez alapon vádlottat nem a testi sértés bűn­tettében, hanem a testi sértés vétségében mondta ki bűnösnek s a büntetést is ezen szempontnál fogva állapította meg. Azonban a kir. ítélőtábla ítéletének indokaiban határozottan is kifejezett e felfogásához nem járulhatott a kir. Kúria, mert valamely törvényellenes cselekedet egyenes következményeinek a törvényellenes cselekedet elkövetője elleni teljes beszámí­tását és így a cselekvőnek az ő cselekedetével egyenes okozatos­sági viszonyban levő következményekért való teljes felelősségét nem szünteti meg s nem is szállítja alább azon körülmény, hogy ezen következmények bizonyos módon vagy bizonyos intéz­kedés által, esetleg bizonyos intézkedések elhagyása, bizonyos dolgoknak nem történte vagy másképen foganatosítása által el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom