Büntetőjogi határozatok tára. IV. kötet (Budapest, 1911)

132 377- száfnRtk. eljárás lejáratása után az uradalmi főintézőségnél felhozott vádakról és a vádaskodók személyéről mikor értesült. A jelzett mulasztások pedig az ügy lényeges körülményeire vonatkoznak. A mennyiben ugyanis a nevezett sértett fél az uradalmi kasznár és a főintézőség előtt ellene felhozott rágalmazó állítások és a vádaskodók személye felől a bűnvádi feljelentésnek megtétele előtt több mint három hónappal előbb szerzett volna tudomást: ez esetben magánindítványa ebben az irányban elkésett, s az a körülmény, hogy a sértett a fegyelmi úton hozott felmentő ítéletet állítólag csak 1905. október havában vette, figyelembe nem jöhetne, mivel nem közhatóság előtt folyamatba tett fegyelmi eljárásról lévén szó: a felmentő ítélet kézhezvétele nem képezte előfeltételét annak, hogy indítványát előterjeszthesse. Ha pedig amaz előző vádaskodások tekintetében a magánindítvány netán elkésett: az esetben viszont a büntetendő tényálladék és a minősítés szempontjából lényegesnek mutatkozik annak a kiderítése és megállapítása, hogy a vádlottak voltak-e azok, akik sértettet utóbb az uradalom tulajdonosa előtt bevádolták, s hogy ez az újabb bevádolás olyan körülmények között történt-e, amelyek a Btk. 258. §-ában, vagy pedig csupán a Btk, 261. §-ában meghatározott minősítésnek szolgálhatnak alapjául. Minthogy az alsófokú bíróságok eljárásának és Ítéleteinek elől vázolt hiányai a Bp. 385. §-ának 1. a), b) és c) pontjaiban megjelölt semmisségi okok fennforgását tüntetik fel: a Bp. 437. §-ának ötödik bekezdéséhez képest, mindkét alsóbírósági ítélet megsemmisítése mellett, új eljárást és határozathozatalt kellett elrendelni, amely az ügy elbírálására befolyással bíró fentebb kiemelt összes körülmények kiderítésére és megállapítására kiterjesztendő lesz. Btk. 377- szám. 280. 6. Két ember szándékos megölése esetében is a Btk. 280. §-a alkalmazandó. ' E. H. 1889. évi november hó 19-én 10,584/B. 1889. sz. Elnök: Osztrovszky József kúriai tanácselnök Előadó: Frenreisz István kúriai bíró. Tényállás : Z. B. vádlott 1885. évi december hó 25-én éjjel lesből agyonlőtte K. Sz.-t, majd utóbb B. D.-t is.