Büntetőjogi határozatok tára. IV. kötet (Budapest, 1911)

»58. §• 361. szám. 109 361. szám. Btk. 258. Időszaki nyomtatványnak ugyanazon számában egy és ugyan­azon személyre vonatkozóan közzétett többrendbeli cikkben fog­lalt rágalmazó tényállítások csupán egy rendbeli rágalmazás vét­ségét állapítják meg. E. H. 1904. évi december hó 14-én 10,265/B. 1904. sz. Elnök: Oberschall Adolf kúriai másodelnök. Előadó: Tarnai János kúriai biró. Koronaügyészség: Tassy Pál koronaügyészi helyettes. A kir. Kúria nyomtatvány útján elkövetett rágalmazás vét­ségével vádolt T. V. és P. B. ellen a b—i kir. büntető törvény­szék előtt folyamatba tett s ugyanott 1903. évi április hó 17-én I8,773- sz. a., a b—i kir. ítélőtábla által pedig vádlottnak és vé­dőinek föllebbezésére 1903. évi december 9-én 7177. sz. a. elintézett bűnvádi ügyet a vádlottaknak, T. V. vádlott védőjének és a köz­vádnak semmisségi panasza folytán következő ítéletet hozott: Mindkét alsófokú ítéletnek P. B. vádlottra vonatkozó része a Bp. 385. §. 1. b) pontjának hivatalból figyelembe vett semmis­ségi okából részben megsemmisíttetik és P. B. a R. J.-né sérel­mére elkövetett egyrendbeli és a R. I. sérelmére elkövetett egy­rendbeli, összesen kétrendbeli, a Btk. 258. §-ába ütköző, a 259. §. szerint minősülő rágalmazás vétségében mondatik ki bűnösnek. Indokok:. . . A Bp. 385. §. utolsó bekezdésének rendeletéhez képest hivatalból észlelte a kir. Kúria a Bp. 385. §-a 1. b) pont­jában meghatározott azt a semmisségi okot, hogy a P. B. terhére rótt cselekmények nemcsak a sértettek többségére való tekin­tettel, hanem egymás között is halmazatban levőknek minősít­tettek. Minthogy ugyanis a Btk. 259. §-a szerint minősülő rágal­mazásnak elkövetési cselekedete nem a rágalmazó állítások megírásában, hanem azoknak közzétételében áll, a P. B. cselek­vése pedig e szempontból egységesnek jelentkezik, mert a cikkek nyilvánvalóan egy akaratelhatározással, a lapnak ugyanazon szá­mában, tehát egyhuzamban tétették közzé; minthogy továbbá a közleményeknek indoka és célja, valamint a megtámadott jog­tárgy és az elkövetési módja is azonos, e körülmények oly kap­csolatot hoznak létre a külsőleg elválasztott három közlemény között, hogy azok egységes törvénysértésnek tekintendők. Tekin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom