Büntetőjogi határozatok tára. III. kötet (Budapest, 1908)

IO 190. szám. Bp> Indokok: P. L. (V.), P- J- és G. J. m—i lakosok a Btk. 330. §-ába ütköző magánlak megsértésének bűntette és a Btk. 3OI-§"a alá eső könnyű testi sértés vétsége miatt vádoltattak azon az alapon, hogy M.—n 1906. évi július hó i-én este V»io órakor D. A. ottani korcsmáros magánlakásába az ajtónak karóval történt betörése után jogtalanul behatolva, nevezett D. A.-t bántalmazták és rajta nyolc nap alatt gyógyuló sérüléseket okoztak. A k.—i kir. törvényszék előtt 1906. évi december hó 10-én megtartott főtárgyaláson D. A. sértett a könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vádat visszavonván, az e miatt a vádlottak ellen megindított bűnvádi eljárás megszüntettetett. A k.—i kir. törvényszék 1906. évi december hó 10-én 13997.sza. hozott, a felek megnyugvása folytán nyomban jogerőssé vált ítéletével megállapította, hogy P. J. vádlott a kérdéses alkalommal D. A. magánlakásába a fentjelzett módon behatolt; ezt a vádlottat a Btk. 330. §-ába ütköző magánlak megsértésének bűntette helyett a 92. §. alkalmazásával és a 20. §. felhívásával annak vétségében nyilvánította bűnösnek és e miatt a Btk. 332. §-a alapján hét (7) napi fogházra, valamint behajthatlanság esetén egy napi fogházra átváltoztatandó öt korona pénzbüntetésre ítélte el; P. L. (V.) és G. J. vádlottakat pedig a vád alól felmentette. A kir. törvényszék azzal, hogy P. J. vádlottra a Btk. 330. §-ába ütköző és bűntettet képező, de a 92. §. alkalmazásával vétségnek minősített magánlak megsértéseért a főbüntetésül megállapított fogházon felül a Btk. 332. §-a alapján mellékbüntetéskép pénzbüntetést is szabott, a törvényt megsértette. A tényálladéki elemek ugyanis, melyek a magánlak megsértésének a Btk. 330. §-ában körülírt bűntettét alkotják, egészen mások, mint azok, melyekből a magánlak megsértésének a Btk. 332. §-a alá eső vétsége alakul. Az ezek szerint külön önálló tényálladékkal bíró kétrendű bűncselekmény ezen lényegesen eltérő természeténél fogva nem azonosítható amiatt, mert a bűntettre törvényileg meghatározott büntetés legkisebb mértéke is a fennforgó enyhítő körülmények nagy számára vagy nyomatékosságára való tekintettel túlszigorúnak mutatkozván, a bűntettet képező cselekmény a Btk. 92. §-ának alkalmazásával vétségi büntetés kiszabása folytán vétséggé minősíttetett.