Büntetőjogi határozatok tára. III. kötet (Budapest, 1908)

XVI Rendszeres mutató. mozdítja, segéd a Btk. 393. §-ában meghatározott bűntettben. (E. H. 1896. augusztus 25-én 7911. sz.) 263. szám. 74. §. Aki tudatosan közreműködik hamis kulcs használatával elkövetett lopásban, a Btk. 336. §-ának 4. pontja alapján büntetendő. (E. H. 1904. december 21-én 10,499. sz.) 264. szám. 79. §. A jogos védelem esete mint beszámítást kizáró ok akkor is fennforog, ha a megtámadott, elvétés (aberratio ictus) folytán nem megtámadóját, hanem harmadik egyént szúrt meg. (E. H. 1907. május 15-én 4774. sz.) 265. szám. 79. §. A jogtalan megtámadás elhárítására szükséges cselekmény a tettesnek be nem számítható, tekintet nélkül arra, vájjon a megtámadott az őt közvetlenül fenyegető veszély elől megfutamodás, elrejtőzés vagy elzárkózás által menekülhetett volna, vagy sem. (E. H. 1888. január 5-én 5493. sz.) 266. szám. 82. §. A tettes felmentése a Btk. 82. §-a alapján nem áll útjában annak, hogy a segéd, aki tudomással bírt a bűntettnek vagy vétségnek tényálladékához tartozó ténykörülményekről, bűnösnek ne mondassék ki. (E. H. 1909. február 11-én 971. sz.) 195. szám. 87. §. A Btk. 87. §-a esetén nem szabható ki a Btk. 92. §-ában említett 15, illetve 10 évi fegyháznál enyhébb büntetés. (T. H. 87. sz. 1907 december 6.) 267. szám. 89. §. A bűnösség csakis enyhítő körülmények mellett lehet kisebb fokú. (E. H. 1907 szeptember 11-én 7346 B. 1907. sz.) 268. szám. 89. §. A cselekmény elkövetésének tagadása súlyosító körülményként nem mérlegelhető. (E. H. 1882 október 26-án 74,1882. sz.)