Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

4.82. §. I2Q. szám. 93 a Bp. 482. gátiak második bekezdése alapján kötelezte, megsértette a törvényt. A Bp. 482. §-ának második bekezdése szerint ugyanis abban az esetben, ha a bíróság a vádlottat nem mondja ki bűnösnek, a bűnügyi költségeket a magánvádló, illetőleg a magánindítványra jogosult csak akkor köteles megtéríteni, ha az eljárás egyedül magánvád alapján folyt, vagy ha az eljárást a magánindítványnak visszavonása miatt szüntették meg. Már pedig a jelen ügyben az eljárás a sértett fél feljelentése folytán ugyan, de az ügyészségi megbízott indítványára tétetett folyamatba és az ügyészségi megbízott által fenntartott vád alapján fejeztetett be; s minthogy a magánindítvány visszavonása sem forgott fenn, nyilvánvaló, mikép a jelen esetben a Bp. 482. §-ának második bekezdése nem volt alkalmazható. Megsértette a törvényt a sz.—i kir. törvényszék mint fellebviteli bíróság is annyiban, amennyiben az elsőfokú bíróság ítéletét a sértett fellebbezése folytán is felülvizsgálta, habár azt az ügyészségi megbízott felebbezte, mert a sértett a felmentő ítélet ellen a Bp. 383. §-ának III. b) pontja értelmében csak akkor élhet fellebbezéssel, ha a vádló nem fellebbezett; a sértett fellebbezése tehát a jelen esetben nem volt figyelembe vehető. Megsértette végül a törvényt a sz.—i kir. törvényszék mint fellebbviteli bíróság annyiban is, amennyiben az elsőfokú bíróság ítéletének a bűnügyi költségekre vonatkozó, fentebb jelzett rendelkezését helybenhagyta és a sértettet a fellebbezési eljárásban felmerült bűnügyi költségek fejében 10 koronának vádlott részére leendő megfizetésében is marasztalta. A kir. törvényszék ítéletének ezt a rendelkezését a Bp. 483. és 484. §-aira alapította és azzal indokolta, hogy «a sértett feljelentését és azt követő eljárását a fellebbviteli bíróság teljesen alaptalannak találtai. Ámde a Bp. 483. §-a nem az ítélettel befejezett bűnügyekben felmerült és a Bp. 479., 480., 481. és 482. §-ai szerint az ítélet intézkedésének tárgyát képező, hanem azokról a bűnügyi költségekről rendelkezvén, melyek tudva hamis vagy feltűnően gondatlan feljelentés alapján megindított, de ítélettel be nem fejezett eljárással merültek fel, s melyekben a feljelentőt csak meghallgatása után lehet elmarasztalni, a jelen esetre nem alkalmazható. A Bp. 484. §-a, mely a visszavont vagy nyilván alaptalan