Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

11$. szám. 57 Minthogy nincs elfogadható ok arra, hogy e tekintetben a vádlott részéről választott és az ő részére a bíróság által kirendelt védő közt különbség tétessék, amint azt polgári ügyekben a védővel ugyanegy tekintet alá eső ügygondnokra nézve az 1867 : LIV. t.-c. 268. §-a határozottan ki is mondja: ugyanazért a helyettesítést a hivatalból kirendelt védőre nézve sem lehet a törvény által kizártnak tekinteni. Hogy a Bp. az ügyvédi rendtartásnak a helyettesítésre vonatkozó rendelkezéseit nem kivánta hatályon kívül helyezni, "bizonyítja a törvényhozás elé terjesztett törvényjavaslat indokolása is, midőn kifejtvén azt, hogy miért kívánja a javaslat a védelem gyakorlását első sorban a bejegyzett ügyvédekre bizni, azt mondja: «Ezzel szemben az ügyvédi rendtartás általános szabályain nem akart változtatni, nevezetesen sem a substitutiót, sem az ügyvédjelöltek működését nem kivánta kizárni)). Nem szenved tehát kétséget, hogy a Bp. a kötelező védelem és illetve a védő kirendelése esetében is fenntartani kivánta az ügyvédi rendtartásnak az ügyvéd helyettesítésére és az ügyvédjelöltek ügyködésére vonatkozó rendelkezéseit, sőt kitűnik a Bp. 523. £-ából, hogy a járásbíróság előtt folytatott ügyekben a védelemmel az ügyvédjelölt önállóan is megbízható. A Bp. 59. §-a, melynél fogva a kirendelt védő a védelem alól csak fontos okból kérhet felmentést, mely kérelem fölött az határoz, aki a védőt kirendelte, az előrebocsátottakkal egyáltalában nincsen ellentétben, mert míg a fentebbiek szerint a kirendelt védő a védelem körébe tartozó egyes cselekmények ellátását saját felelőssége mellett megfelelő helyettesre bizhatja: addig a Bp. 59. §-a esetében a védő minden kötelessége és felelőssége, de egyáltalában védői tisztje alól egészben fölmentetik, ha fontos okból a védelmet el nem vállalhatja, vagy pedig arról egészben lemondani kénytelen. E törvényszakasz tehát a helyettesítést nem zárja ki, csak azt határozza meg, hogy a védelem alól való felmentés mi okból és ki által adható meg. Mindezek szerint nem forog fenn alaki semmisségi ok, ha a kötelező védelem esetében a főtárgyalást a kirendelt ügyvéd helyett a nála alkalmazott ügyvédjelölt vagy az általa helyettesül megbízott ügyvéd jelenlétében tartották meg.