Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

1894 : XXXI. i-c. A HÁZASSÁGI JOGRÓL. 182. szám. A házassági jogról szóló 1894 : XXXI. t.-c. 124. §-ában meghatározott vétség tényálladéka csak akkor állapitható meg, ha valaki az 1894 : XXXI. t.-c.-ben megszabott akadály vagy érvénytelenségi ok ellenére, tudva a polgári tisztviselő előtt köt házasságot ; csupán egyházi összeadás esetében ez a vétség nem létesül. Az ezzel ellenkező büntető ítélet a törvényt sérti. J. E. 1903. évi február hó 18-án. 1458 1903. sz. Elnök: Bömches Gyula kúriai bíró. Előadó: dr. Szegheő Ignác kúriai bíró. Koronaügyészség: dr. Székely Ferenc koronaügyész. A kir. Kúria a házasságkötés körüli vétség miatt vádolt és ennek vádja alól jogerősen felmentett G. F., továbbá ugyanazon vétség miatt jogerősen elítélt K. J. és Z. E. ellen a p.—i kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1901. évi november hó 13-án 13.392. sz. a. hozott ítélettel elintézett bűnvádi perben a koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslata folytán következő íteletet hozott: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy az 1894 : XXXI. t.-c. 124. §-ában körülírt vétség tényálladéka csak abban az esetben forog fenn, ha valaki az idézett törvényben megszabott akadály vagy érvénytelenségi ok ellenére, tudva a polgári tisztviselő előtt köt házazságot. Megsértette tehát a törvényt nevezetesen az 1894 : XXXI. t.-c. 124. $-át a pestvidéki kir. törvényszék fentidézett keletű és számú jogerős ítéletével annyiban, amennyiben K. J. és Z. E. vádlottakat a most felhívott szakaszban körülírt vétségben bűnösöknek nyilvánította és amiatt bűntette azon az alapon, hogy a