Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

1802.XXVII. t.-c. 1/8. szám. 217 Indokok: A z.—1 kir. járásbíróság a V. B. ellen véderő elleni kihágás miatt folyamatba tett bűnvádi ügyben 1905. évi szeptember hó 9-én 1905. B. I. 384 4. sz. a. hozott a felek megnyugvása folytán nyomban jogerőssé vált ítéletével V. B. a.—i napszámost az 1889 : VI. t.-c. 44. §-ának második bekezdésében meghatározott véderő elleni kihágásban bűnösnek nyilvánította és ezért három napi elzárásra mint fő-, valamint az idézett t.-c. 66. §-a alapján fele ré.-zben a közigazgatási fogházak fenntartására, fele részben pedig a vagyontalan hadkötelesek segélyezése végett A. község szegényalapja javára fizetendő behajthatlanság esetén két napi elzárásra átváltoztatandó negyven (40) korona pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre ítélte el. A z.—i kir. járásbíróság ítéletének azzal a rendelkezésével, mely szerint a mellékbüntetéskép kiszabott pénzbüntetés fele részben a közigazgatási fogházak fenntartására fordítandó, a törvényt megsértette. Igaz ugyan, hogy az 1889 : VI. t.-c. 66. §-a szerint az ezen t.-c. 44. §-a alapján kiszabott pénzbüntetések fele részben a közigazgatási hatósági fogházak fenntartására, illetőleg felállítására fordítandók ; valamint igaz az is, hogy a fogház- és elzárás-büntetés végrehajtása és a pénzbüntetésekből befolyó összegek felhasználása tárgyában alkotott 1892 : XXVII. t.-c. 3. §-a az itt felállított azon általános szabály alól, mely szerint mindennemű pénzbüntetés, akár kir. bíróságok, akár pedig közigazgatási hatóságok állapították meg, az igazságügyminiszter kezelése alá tartozik és a felmerülő szükséghez és célszerűséghez képest letartóztató intézeti építkezésekre, javítóintézeti és rabsegélyezési célokra fordítandó, kivételt állapít meg arra az esetre, ha az ítélet alapjául szolgáló törvény, miniszteri rendelet vagy az 1879 : XL. t.-c. 1. §-ának 3. és 4. pontja alapján megállapított szabályrendelet világosan más rendelkezést tartalmaz ; ámde tekintve az 1892 : XXVII. t.-c.-nek, ennek 3. §-ában kifejezésre jutott célját; tekintve, hogy ezen t.-c. 1. §-ának első bekezdése szerint a fogházés elzárás-büntetés a bírósági fogházakban hajtandó végre akkor is, ha a büntetést közigazgatási hatóság állapította meg; valamint tekintve, hogy ezen t.-c. 1. §-ának utolsó bekezdése külön közigazgatási fogházak építését mellőzendőnek mondja, nyilvánvaló, mikép az 1889 : VI. t.-c. 66. §-ának a pénzbüntetések fele részének