Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

38. §• Q3- szám. 15 A kir. Kúria a közcsend elleni kihágás miatt vádolt G. K., Zs. F. és S. A. ellen a t.—i kir. járásbíróság előtt folyamatba tett bűnvádi perben a koronaügyésznek a jogegység érdekében hasz­nált perorvoslata folytán következő végzést hozott: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtalván, kimon­datik, hogy a Bp. 38. ^-a szerint a kir. ügyészség a járásbíróság előtti eljárásban a vádat csak az elsőfokú bíróság előtt megtar­tott tárgyalás befejezéséig (541. §. ötödik bekezdése) ejtheti el és hogy a vádnak az eljárás későbbi szakában való elejtése a Bp. 38. ^-ának harmadik bekezdése értelmében a bíróság hatá­rozatát semmi irányban sem korlátozza. Megsértette tehát a törvényt az u.—i kir. törvényszék azzal, hogy a vádnak a kir. ügyészség képviselője részéről a kir. tör­vényszék mint másodfokú bíróság előtt megtartott fellebbviteli tárgyaláskor kijelentett elejtése folytán az elsőfokú bíróság íté­letét megsemmisítette és a bűnvádi eljárást megszüntette. Jelen határozat a felekre nézve hatállyal nem bír. Indokok: A G. K., Zs. F. és S. Á. ellen a t.—i kir. járás­bíróság előtt közcsend elleni kihágás miatt megindított bűnvádi ügyben megállapíttatván, hogy Zs. F. és S. A. vádlottak G. K. vádlott szándékos reábirása folytán 1903. évi június hó 3-án T.-n G. K. háza udvarán esti 8 órától reggeli 2 óráig több mozsár­lövést tettek és ezáltal a lakosság nyugalmát ok nélkül meg­zavarták, a kir. járásbíróság 1903. évi június hó 13-án 1903. B. 131 3. sz. a. hozott ítéletével a nevezett vádlottakat a Kbtk. 40. ^-ában meghatározott közcsend elleni kihágásban bűnösöknek nyilvání­totta és ezért a Kbtk. 21. i^-ának alkalmazásával pénzbüntetéssel büntette. Vádlottak védőjének fellebbezésére az u.—i kir. törvényszék 1903. évi augusztus hó 31-én fellebbviteli tárgyalást tartott, mely­nek befejeztével a kir. ügyészségnek jelen volt képviselője ki­jelentette, hogy «miután vádlottaknak a lövöldözésre hatósági engedélyük volt», a vádat elejti. Az u. i kir. törvényszék a felebbviteli tárgyalás alapján 1903. évi augusztus hó 31-én 3126. sz. a. hozott jogerős vég­zésével az elsőfokú bíróság ítéletét megsemmisítette és a Bp. 323. $-a alapján a bűnvádi eljárást megszüntette azzal az indo­kolással, ohogy a vádhatóság a fellebbviteli tárgyalás során

Next

/
Oldalképek
Tartalom