Büntetőjogi határozatok tára. II. kötet (Budapest, 1907)

182 165. szám. I874.-XXXIV. t.-c. cselekményt is a büntetendő cselekmények körébe sorozza, és végső bekezdése szerint kihágásnak minősíti. Ezzel tehát a törvényhozó egyszersmind azt is statuálta, hogy a zugirászat utján elkövetett cselekményre azontúl a kihágási büntetőtörvénykönyv rendelkezései alkalmazandók. Hogy pedig a pénzbírság — mint a büntető törvénykönyvek életbeléptetését megelőzött törvényekben és bírói gyakorlatban elfogadott kifejezés - egyenlő értékűnek veendő a büntetőtörvénykönyv életbelépése óta használandó pénzbüntetés kifejezéssel: az nyilvánvaló az 1880: XXXVII. t.-c. 13. §-ából, ahol már a pénzbírság helyett a pénzbüntetés szó van használva, mint az előbbivel azonos fogalom. Minthogy pedig a zugirászat által elkövetett kihágásokra alkalmazandó Kbtk. 22. és 23. §-ai értelmében a pénzbüntetések kiszabásánál mindig meghatározandó az elzárás tartama is, mely a pénzbüntetés behajthatlansága esetére, ennek helyébe lép: ez az intézkedés a zugirászati kihágás büntetésénél sem mellőzhető. Nem hozható fel ez ellen, hogy büntetést megállapító törvény kiterjesztő, t. i. szigorúbb értelmezést meg nem tür, mert a törvénynek a bíróságok által történő alkalmazásakor mindig szem előtt tartandó ez az elvi jelentőségű szabály ebben a kérdésben figyelembe nem jöhet, amennyiben az 1880 : XXXVII. t.-c. törvényhozási actus, melynél a törvényhozó akaratának kifejezést adva a szóban levő szabályhoz kötve nincs, tehát a most idézett törvénynek 5. §-a az 1874: XXXIV. t.-c. 39. §-ával szemben nem magyarázatul szolgál, hanem ezt érintő törvényhozási alkotás jelentőségével bir. Amennyiben a perorvoslattal megtámadott ítéletek a most kifejtettekkel ellentétben mellőzték az idézett törvényhelyeknek rendelkezéseit, úgyszintén a Kbtk. 15. $-ának azt a rendelkezését is, amely szerint a kihágások büntetése 1. elzárás, 2. pénzbüntetés (és nem pénzbírság): a törvénynek megsértése a Bp. 442. §-a szerint kimondandó volt. 166. szám. Ingatlanra vonatkozó adásvételi jogügyletnél az az eladó, aki maga szerkeszti és adja be a tulajdonjog bekebelezését kérő bead-