Büntetőjogi határozatok tára. I. kötet (Budapest, 1907)

LXII Rendszeres mutató. 1874. : XXXIV. t.-c. 1874: XXXIV. t.-c. az ügyvédi rendtartás tárgyában. 165. szám. • 39. §. Zugirászat által elkövetett kihágás miatt nem pénzbírság, hanem pénzbüntetés szabandó ki, s annak elzárásra leendő átváltoztatása is kimondandó. (J. E. 1901. június 20-án 3814 1901. sz.) 166. szám. 39. §. Ingatlanra vonatkozó adásvételi jogügyletnél az az eladó, aki maga szerkeszti és adja be a tulajdonjog bekeblezését kérő beadványt, akkor sem követ el zugirászati kihágást, ha ezt több ízben és díjazásért teszi. (J. E. 1904. november 9-én 9128/1904. sz.) 167. szám. 39. §. A zugirászati kihágásnak lényeges alkotóelemét a felek képviseletének üzletszerű, vagyis kereset gyanánt díjazásért való folytatása képezi. (J. E. 1904. november 16-án 9348 1904. sz.) 168. szám. 39. §. Az 1874 : XXXIV. t.-c. (ügyvédi rendtartás) 39. §-ában meghatározott zugirászati kihágás tényálladéka abban az esetben is létesül, ha az, aki a feleknek bíróságok vagy hatóságok előtt való képviseletét üzletszerűen folytatja, ügyvédi oklevéllel bír ugyan, de az ügyvédek lajstromába felvéve nincs. (J. E. 1906. december 5-én io756/i9o6. sz.) 1881 : III. t.-c. a közbiztonsági szolgálat szervezéséről. 169. szám. S. A csendőrségnek tényleges szolgálatban álló tagjai bűnügyekben a katonai bíróságok hatóságának vannak alávetve, ennélfogva az általuk elkövetett büntetendő cselekmények tekintetében a polgári bíróság nem bír hatáskörrel. (J. E. 1904. december 6-án 9982/1904. sz.)