Büntetőjogi határozatok tára. I. kötet (Budapest, 1907)

22—127. §. Rendszeres mutató. XLV vagy megtisztítás avagy más anyaggal való vegyítés után válnak az emberi élelemre használtatni szokott cikkekké, a Kbtk. 126. §-a értelmében szintén élelmi cikkeket képeznek és ezeknek ellopása, ha a lopott élelmi cikk két forint értéket felül nem halad, a Kbtk. 126. §-a alá eső kihágást állapítja meg. (T. H. 10. sz. 1882. november 13.) 87. szám. 126. §. A tüzelőfa nem élvezeti cikk, annak négy koronán aluli értékben való eltulajdonítása tehát nem esik a Kbtk. 126. §-ának súlya alá, hanem a törvényes kellékek fennforgása esetében lopást képez. (J. E. 1904. március 9-én 2231/1904. sz.) 88. szám. 127. §. Idegen ingó dolognak tudva jogtalan használata és értékének ez által való csökkentése nem a Btk. 418-ában meghatározott vagyonrongálás vétségének, hanem a Kbtk. 127. §-ában körülírt tulajdon elleni kihágásnak a tényálladékát állapítja meg. (J. E. 1906. február 14-én 1536/1906. sz.) 1880: XXXVII. t.-c. a magyar büntetótörvénykönyvek (1878: V. t.-c. és 1879 : XI,. t.-c) életbeléptetéséről. 89. szám. 36. §. Midőn a jogérvényesen elitélt, szabadságvesztés-büntetésének végrehajtása alatt újabb büntetendő cselekményt követ el, az összbüntetés vagyis az egyes büntetéseknek a többi cselekmények miatti büntetések félbeszakítatlan tartama szempontjából való arányos enyhítése (Btk. 96., 104. §.) mellőzendő és az 1880 : XXXVII. t.-c. 36. §-a alkalmazandó ; a büntetés egységesítése azonban, a vádlott által elkövetett cselekményre meghatározott legsúlyosabb büntetési nemnek alkalmazásával, itt is fenntartandó ; azonban az enyhébb szabadságvesztés-büntetésnek tartama a súlyosabb büntetési nemnek súlyához képest arányosítandó. (T. H. 18. sz. 1883. április 23.)