Büntetőjogi határozatok tára. I. kötet (Budapest, 1907)

338-379- §• Rendszeres mutató. XLI elzálogosítása a Btk. 355. §-ában meghatározott sikkasztás tényálladékát állapítja meg. (J. E. 1902. április i-én 2926/1902. sz.) 69. szám. 358. §. ut. bek. Szolgálatban álló egyén által elkövetett sikkasztás abban az esetben képez a szolgálatadó indítványára üldözendő bűncselekményt, ha a szolgálatadó az elsikkasztott dolog tulajdonosa. (J. E. 1904. november 9-én 9131 1904. sz.) 70. szám. 359. §. A végrehajtás útján lefoglalt ingó dolog eltulajdonítása vagy elzálogosítása által elkövetett, a Btk. 359. §-ában körülírt sikkasztás tettese csak a végrehajtást szenvedett lehet. (J. E. 1904. június 14-én 5513/1904. sz.) 71. szám. 359. §. A Btk. 359. §-ába ütköző sikkasztás tényálladéka az árverés megkísérlése előtt is megállapítható, és az eltulajdonítás ténye az árverési jegyzőkönyvön kívül más bizonyítási eszközzel is bizonyítható. (J. E. 1905. január 5-én 82 1905. sz.) 72. szám. 368. §. Aki egy harmadik személynél végrehajtásilag lefoglalt s annál hagyott dolgokat azon az alapon, hogy azok az ő tulajdonát képezik, a végrehajtást szenvedőnek beleegyezése nélkül elveszi és elidegeníti anélkül, hogy tulajdonjogát az 1881 : LX. t.-c.-ben meghatározott módon érvényesítette volna, a Btk. 368. §-ba ütköző vétséget követ el. (T. H. 68. sz. 1888. május 11.) 73. szám. 379. §, Ingatlan dolognak jogtalan ismételt eladása és azon dologtulajdoni jogának a későbbi vevő nevére telekkönyvi bekebeleztetése, amennyiben az előforduló esetben a Btk. 379. §-ában meghatározott csalás valamennyi ismérvei, és így egyrészről a jogtalan károsítási, másrészről pedig a jogtalan nyerészkedési szándék megvalósulva lennének, a csalással együtt, illetőleg ezzel eszmei bűnhalmazatban a Btk. 400. §-ában meghatározott bűntettet is megállapítja, amiből a Btk. 95. §-ának rendelkezése alapján önként