Büntetőjogi határozatok tára. I. kötet (Budapest, 1907)

//. szám. Btk. május hó 22-én B. XV. 198 3. sz. a. hozott ítéletével egy 1901. évi május hó 20-án elkövetett, szintén a Btk. 333. és 334. ^-aiban meghatározott lopás vétsége miatt ugyancsak a 85. §. 4. pontjának alkalmazásával tíz napi elzárásra Ítéltetett. Minthogy pedig Sz. F. az utólag megszerzett s az iratoknál levő keresztlevél tanúsága szerint 1889. évi június hó 25-én született, az 1900. évi szeptember hó 7-én és 1901. évi május hó 20-án történt lopások elkövetésekor tehát életkorának tizenkettedik évét még meg nem haladta és ennélfogva a Btk. 83. §-a szerint bűnvád alá vonható sem volt, nyilvánvaló, hogy elitéltetése a törvény megsértésével történt. Kétségtelen ugyan, hogy az eljárt bíróság Sz. F. kora iránt tévedésben volt, mely tévedés előidéztetett Sz. F.-nek ama magatartása által, hogy magát a rendőrségnél 13 évesnek, és a járásbíróságnál történt kihallgatása alkalmával 1887. évi június hó 25-én születettnek mondotta; ámde az eljárt bíróságnak nemcsak módjában, de kötelességében is állott Sz. F. életkorát, a vonatkozó hiteles adatok megszerzésével, az ítélet hozása előtt megállapítani annál is inkább, mert Sz. F.-nek a kir. járásbíróságnál 1900. évben folyamatba tett ügyben tett vallomása szerint az ellene már előzően folyamatban volt ügyben az eljárás épen korára való tekintettel megszüntettetett. Azt a ténybeli tévedést tehát, melyből kifolyóan a Btk. 83. §-ának alkalmazása mellőztetett, az elj árt bíróság mulasztása okozta. Ez azonban a törvénysértés kimondását nem akadályozza, mert a Bp. 441. ^-a a jogegység érdekéken használható perorvoslat feltételeként csak a törvénynek valamely büntető bíróság jogerős határozata vagy intézkedése által történt megsértését szabja meg. Ezeknélfogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértés tényét megállapítani kellett. Egyúttal pedig, minthogy a fentiekből nyilvánvaló, hogy Sz. F. a törvény megsértésével volt elitélve, ugyanő a koronaügyész indítványához képest a Bp. 442. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásával a fentemlített kétrendű bűnvádi ügyben hozott ítéletek hatályon kívül helyezése mellett az eljárás tárgyává tett kétrendű lopás vádja és következményei alól felmentetett.